Női kormányfője lehet Svédországnak

Magdalena Andersson, Svédország jelenlegi pénzügyminisztere a legesélyesebb arra, hogy az ország következő és egyben az első női miniszterelnöke legyen, szociáldemokrata párttársa, Stefan Lofven novemberi távozását követően. 

Anderssonnak ehhez előbb novemberben meg kell szereznie a pártelnöki posztot, ezt követően választhatja miniszterelnökké a parlament. Nem lesz könnyű dolga, ha néhány hónapnál tovább is a bársonyszékében akar maradni. 

A kisebbségi balközép koalíciónak már a költségvetés elfogadtatásával is komoly problémái adódhatnak, emellett a közvélemény-kutatások szerint jelentősen veszítettek támogatottságukból, míg az ellenzék sokat erősödött a jövő szeptemberi általános választások előtt, dacára annak, hogy az ország az európai átlagnál gyorsabban lábalt ki a járványból – derült ki a Reuters összefoglalójából.

Az elmúlt évtizedekben a szociáldemokraták uralták a svéd politikát, de támogatottságuk csökkent, és a populista, bevándorlásellenes párt, a Svéd Demokraták felemelkedése átírta a hagyományos erőviszonyokat. 

A hatalom megtartásához Anderssonnak szüksége lehet a jelenlegi koalíciós partner, a Zöldek mellett a radikális baloldali gyökerekkel rendelkező szocialista, feminista szellemiségű Baloldali Párt, valamint a 2006 és 2014 között koalíciós partner Centrum Párt támogatására is. Andersson várhatóan a Lofven által is követett, szociálisan érzékeny társadalom- és gazdaságpolitikát folytatja majd, de nagyvonalú kiadási terveket és jövedelemadó-csökkentést is felvázolt 2022-re. Emellett kivitelezhető tervet kell elfogadtatnia ahhoz, hogy Svédország 2045-re teljesítse zéró kibocsátási célját, miközben növeli a munkahelyek számát és a jólétet. Továbbra sem zárható ki azonban, hogy előre hozott választás lesz, különösen, ha decemberben nem sikerül elfogadni a költségvetést.

Ugyan Svédországban Andersson lenne az első női kormányfő – 40 évvel a szomszédos Norvégia első női miniszterelnökének beiktatását követően, és több mint 60 évvel lemaradva Srí Lankától, amely e tekintetben úttörő volt a világon –, de nem lenne egyedül Észak-Európában, hiszen 

többségükben szintén női politikus – Izlandon Katrín Jakobsdóttir, Finnországban Sanna Marin, Dániában Mette Frederiksen, a balti országok közül pedig Észtországban Kaja Kallas, míg Litvániában Ingrida Šimonytė – tölti be a miniszterelnöki tisztséget. 

A norvég választásokat elbukó konzervatív Erna Solberg viszont nyolc év után átadja helyét az őt legyőző férfinak, Jonas Gahr Størénak.