Putyin magasról tesz a szankciókra

Oroszországot nem érdeklik a nyugati szankciók, amelyekkel a Nyugat fenyegeti Ukrajna esetleges megtámadására válaszul. Viktor Tatarincev Svédországba akkreditált orosz nagykövet ezt igen vulgárisan fogalmazta meg az Aftonbladet című lapnak a hétvégén adott interjúban. „Elnézést a nyelvezetért, de le se sz…juk azokat a szankciókat. Már annyi szankció van ellenünk, és azok bizonyos szempontból pozitív hatással voltak a gazdaságunkra és a mezőgazdaságunkra. Az új szankciókban nem lesz semmi pozitív, de nem is lesznek olyan rosszak, ahogyan a Nyugat hiszi” – jelentette ki, hozzátéve, hogy „minél nagyobb nyomást gyakorol a Nyugat Oroszországra, annál keményebb lesz Oroszország válasza”.

A válaszok között kiemelt helyen szerepel a földgáz, amelyből Oroszország Európa fő ellátója. Hétfőn délelőtt 14 százalékkal, megawattóránként 88 euróra ugrott a földgáz ára márciusi szállításra az Európában irányadó holland TTF gáztőzsdén, ami a legmagasabb szint január vége óta. A riadalmat az okozta a piacon, hogy Jake Sullivan, Joe Biden amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója hírszerzési források hivatkozva kijelentette, hogy az orosz támadásra akár már a pekingi téli olimpia alatt is sor kerülhet. Az Európába irányuló gáz mintegy harmada ukrajnai vezetékeken keresztül érkezik, és a helyzet esetleges eszkalációja csak tovább súlyosbítaná az ellátási helyzetet, mivel a tárolók kapacitása rendkívül alacsony, az árak pedig négyszer magasabbak, mint általában az évnek ebben a szakaszában. Jason Bordoff, a Columbia Egyetem globális energiapolitikával foglalkozó központjának igazgatója szerint az energiaellátás potenciális zavaraival rendkívül nehéz lesz megbirkózni, és a jelenleginél sokkal súlyosabb hiányhoz vezethet, pedig „Európa máris energiaválságban van”.

A nehézségeket tovább fokozza, hogy az egyik fő orosz szállítási útvonalon, a Jamal-Európa gázvezetéken kilencedik hete keletre áramlik a gáz nyugat helyett, ami tovább nyomja felfelé az árakat a kontinensen. Az üzemeltető német Gascade adatai szerint hétfőn a lengyel határon lévő mérőponton a múlt heti szinten, óránként 1,5 millió kilowattnyi gáz haladt át, és arra számítanak, hogy ez kedden is így marad. A Gazprom egész februárra, valamint a teljes második és harmadik negyedévre sem kötött le szállítási kapacitást a vezetéken, de ez napi aukción még megtörténhet, emlékeztetett a Reuters.

A légitársaságok is tartanak a konfliktus eszkalálódásától, ezért már többen elkerülik az ukrán légteret, többek között a KLM és a British Airways, és fontolgatja ezt a lépést a német Lufthansa is. A Wizz Air hétfőn még a megszokott útvonalon repült, de közleményük szerint „figyelmesen követik az ukrajnai helyzetet”, és azt tanácsolják az utasoknak, hogy rendszeresen ellenőrizzék, nincs-e változás. Mark Zee, a légi közlekedéssel foglalkozó OpsGroup tanácsadó alapítója szerint azonban várhatóan több légitársaság is követi majd az óvatosabbak példáját, mivel senki nem akarja, hogy megismétlődjön a hat évvel ezelőtti tragédia. 2014-ben Ukrajna fölött lőtték le a Malaysia Airlines MH17-es járatát, a fedélzeten tartózkodó 298 utas életét vesztette. Az Interfax Ukraine hírügynökség beszámolója szerint az ukrán biztosítókat már figyelmeztették a viszontbiztosítók, hogy a háborús veszélyhelyzetre nem érvényesek a légitársaságok biztosításai.