A háború szele a román gazdaságban

Mint ahogy az előre látható volt, az orosz–ukrán háború nemcsak a romániai társadalomban keltett sajátos pszichózist, a gazdasági életre is egyre riasztóbb hatást gyakorol. Elsősorban a korábban Ukrajnából importált alapanyagok hiányoznak keleti szomszédunk néhány ágazatából, főként az építőiparból. Ennek megfelelően az árak szédítő mértékben emelkedtek. 

Az építkezési szektorban már a múlt év utolsó negyedében gondok voltak, az ágazat teljesítménye legalább 10 százalékkal esett vissza 2020 azonos időszakához mérten. A Ziarul Financiar című gazdasági napilapnak nyilatkozó Cristian Erbaşu, az építőipari cégek szakmai szövetségének (FPSC) az elnöke szerint a csődbe jutott vagy fizetésképtelenné váló társaságok száma meghaladta a 2010-ben mért negatív rekordot. A fő gondot az építőanyagok drágulása jelentette, amihez képest az elmúlt fél évben további 60-80 százalékos áremelkedés ment végbe. Az okok sokrétűek: 

az alapanyagok hiánya, a klímakímélő gazdaságra való átállás kényszere – a gipszkarton 80 százalékban a szénerőművek salakanyagából készül –, valamint az energiahordozók drágulása. 

A háború tovább súlyosbította az ágazat gondjait, fokozta a piaci bizonytalanságot, miután Románia jelentős mennyiségű építőanyagot importált Ukrajnából. Elsősorban a vasáru drágult meg: míg tavaly decemberben 4,05 lejbe (akkori árfolyamon 301 forintba) került a betonvas kilója, most márciusban 6,5 lejre (mintegy 490 forintra) ugrott, amihez még hozzászámítandó a 19 százalékos román áfa. 

De nemcsak a betonvas drágult, hanem a szigetelő-, a vakoló- és a hidegburkolási anyagok is. A vállalkozók ezenkívül hasonló árrobbanástól tartanak a kerámiaalapú építőanyagok terén, elsősorban azért, mert a cserép és a tégla előállítási költségei energiafüggők, hiszen ki kell égetni azokat. Áruhiány egyelőre nem fenyeget, az ukrajnai beszállítók helyét várhatóan bolgárok és lengyelek veszik át. A piac bizonytalansága miatt azonban már nem lehet 30 napos fizetési határidőre vásárolni, a kivitelezőknek szállításkor kell kifizetniük az építőanyagot. 

De a korábban Ukrajnából nyersanyagokat importáló romániai nehézipari cégeknek is más források után kell nézniük. A 2021-es esztendő első 11 hónapjában Románia 1,2 milliárd euró értékben vásárolt termékeket a szomszédos országból. A legnagyobb importőrnek az első számú kohászati vállalat, a galaci Liberty számított, de további jelentős nehézipari társaságok is jó vevőnek számítottak: 

a hajógyártó Vard Tulcea, a csőgyártó zilahi Silcotub vagy a két moldvai bázist működtető ArcelorMittal Tubular Products. A rendszeresen jelentős importőrök között van a marosvásárhelyi Azomureş vegyipari kombinát, a romániai mezőgazdaság első számú műtrágyaellátója, amely a gázárak növekedése miatt tavaly december óta szünetelteti a termelést. 

Az Ukrajnát célzó export jóval kisebb mértékű, de azért nem elhanyagolható. A kivitel értéke 2021 első 11 hónapjában 645 millió eurót tett ki. Tavaly a számottevő értékben exportáló cégek között szerepelt a háztartási gépeket gyártó Arctic, a Procter & Gamble tulajdonában lévő, samponokat és mosószert előállító Detergenţi, az OMV Petrom, a Rompetrol Rafinărie (kőolaj-finomító) és az Azomureş is. A második legnagyobb exportőr, az Automobile Dacia várhatóan mindkét háborús fél piacától elköszönhet egy időre. Nehezen elképzelhető ugyanis, hogy Ukrajna vagy Oroszország az idén számottevő mértékben rendelne az első számú romániai autógyártótól.

A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható