Így hatott a háború a dollár dominanciájára

Az Oroszország elleni szankciók részeként az USA és szövetségesei befagyasztották az orosz külföldi tartalékokat. A pénzpiacokon erre máris megkezdődött a spekuláció: vajon egy új nemzetközi pénzügyi világrend nyitányának a kezdete ez? A feltételezés nem alaptalan, hiszen ilyen lépésre legutóbb a második világháborúban volt példa, s ezt követően teljesen átalakult a globális pénzügyi rendszer.

Egzotikus tartalékok

Az elmúlt húsz évben jellemző volt a dollár dominanciájának a csökkenése a nemzetközi devizatartalékokban – az évszázad kezdetén kimutatott 70-ről a 2021 harmadik negyedének a végén mért 59 százalékra. Ennek hátterében jelentős részben néhány nagy jegybank törekvése áll: szeretnének minél jobban elszakadni a zöldhasútól való függéstől.

És itt jön a meglepetés:

a tartalékolás nem a nagy gazdasági erőközpontok devizái, az euró, a jen vagy az IMF devizakosarában (SDR) 2016 óta szereplő kínai jüan irányába történt.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy elemzése kimutatta, hogy a kanadai és az ausztrál dollár, a svéd korona, a dél-koreai von, valamint a szingapúri dollár súlya növekedett.

Diverzifikáció

Az IMF szerint az történhetett, hogy ezen devizák piaca az elmúlt évtizedekben egyre likvidebb lett. Egy központi bank általában olyan fizetési eszközökben szeret tartalékolni, amelyek az adott ország kereskedelmében nagy szerepet játszanak, ráadásul erős és likvid a piacuk. A dollár, az euró, a font és a jen mellé azonban kezdenek felzárkózni a fenti kisebb devizák is, amelyek tranzakciós költségei ennek folytán csökkennek.

Egy jegybank így csekélyebb kockázattal és a korábbiakhoz viszonyítva kisebb költséggel tudja ilyenekbe fektetni a tartalékait. A folyamatban fontos szerepet játszott-játszik az is, hogy a nagy tartalékdevizákban kibocsátott kötvények hozama a monetáris élénkítési hullámok miatt az elmúlt időszakban negatív rekordokat döntött, a központi bankok ezért igyekeznek alternatívákat keresni. A valutaalapnál így most azt gondolják, hogy a korábban várt tripoláris (dollár, euró, jüan) rendszer helyett egy multipoláris struktúra felé mozdult el a pénzügyi világ.

Precedens lehet

A szankciók révén befagyasztott orosz tartalékokkal kapcsolatban figyelmeztető jelzés is érkezett. Ha Washington úgy dönt, hogy mondjuk egy másik ország nála elhelyezett tartalékait is zárolja, a diverzifikált rendszer előnyt jelenthet – főleg Kína, a jüan kapcsán fogalmazódnak meg ilyen esélylatolgatások. Hszi Csin-ping kínai elnök egyelőre nem szól bele túlságosan a távol-keleti óriás központi bankjának a politikájába, viszont az orosz példa intő lehet ebből a szempontból is. Az amerikai döntés, amely pénzügyi fegyvert csinált a zöldhasúból, így visszafelé is elsülhet – a politikailag magukat kockázatosnak érző államok egyre kevesebbet fognak dollárban tartalékolni.