Csúcsra járatott megfigyelés: kiderült, hogyan azonosították a tüntetőket

Kínában a koronavírus-járvány 2019 végi kitörésének hároméves évfordulóján is túl vannak már az emberek. A helyi zéró-Covid politika szellemében rendre szigorú lezárásokat vezetnek be azokon a területeken, ahol felüti a fejét a járvány, azaz találnak néhány fertőzöttet.

A lakosságnak érthető módon teljesen elege van a rendszeresen visszatérő szigorú korlátozásokból, és országszerte több helyen tüntetések, demonstrációk kezdődtek a járványügyi szabályok ellen. A tüntetéssorozat hatására több város is visszavonulót fújt, és enyhített a meglévő szigoron.

Bár a demonstrációk békések voltak, az elmúlt napokban már arról érkeztek a hírek, hogy a rendőrség jó néhány résztvevőt felkeresett a lakásán kihallgatás céljából, és többüket le is tartóztatták. Az emberek sok esetben nem is értették, mi alapján tudta meg a karhatalom, ki volt akkor az utcán, hiszen mindenki maszkot viselt.

Azóta kiderült, mi a helyi rendőrség módszere. A CNN birtokába jutott egy telefonbeszélgetés egy tüntető és a rendőrség között, melyből kiderült, hogy a kínai hatóságok mobiltelefon-adatokat használnak a tüntetők felkutatására.

Egy neve elhallgatását kérő tüntető a CNN-nek nyilatkozva elmondta, hogy szerdán kaptak egy telefonhívást egy rendőrtől, aki elárulta, hogy figyelemmel kísérik ténykedésüket, miután mobiltelefonjuk jelét rögzítették a tüntetés helyszínének közelében.

A szóban forgó tüntetőnek – miután közölték vele, hogy telefonja alapján ott volt a helyszínen – azt mondták, hogy jelentkezzen egy rendőrőrsön kihallgatásra, és írjon alá egy írásos jegyzőkönyvet. Arra a kérdésre, hogy miért van erre szükség, annyit válaszoltak neki, hogy ez a pekingi városi közbiztonsági hivatal utasítása.

Több tüntető is tett óvintézkedéseket tett a nyomon követés vagy azonosítás ellen. Egyikük azzal próbálkozott, hogy a tüntetés alatt repülőgépes üzemmódban tartotta a telefonját, és egyelőre nem lépett vele kapcsolatba a rendőrség.

Kínában a mostani tüntetéshullámhoz hasonló megmozdulásokra az 1989-es Tiananmen téri demokráciapárti mozgalom óta nem volt példa. Hszi Csin-ping kínai vezető 2012-es hatalomra kerülése óta a kommunista párt az élet minden területén szorosabbra fogta a gyeplőt, és széles körűen lecsapott a másként gondolkodókra,

Az állam biztonsági apparátusa ezúttal is gyorsan működésbe lépett, hogy visszaszorítsa az országot sújtó tömegdemonstrációkat, és erős rendőri jelenlétet tartott fenn azokon a helyeken, ahol a tömegek gyűltek össze, vagy ahol csak tervezték ezt.

Sanghajban, ahol a legmerészebb tüntetések zajlottak, és ahol a tömeg két egymást követő éjszakán is Hszi lemondását követelte, a rendőrség az utcán és a metróban is nagyszabású razziát tartott. Az egyenruhások átkutatták a lakosok mobiltelefonjait virtuális magánhálózatok (VPN) után kutatva, amelyekkel meg lehet kerülni a kínai internetes tűzfalakat, és ennek köszönhetően elérni olyan alkalmazásokat, mint a Facebook, a Twitter vagy épp a Telegram.

Több tüntető is arról beszélt, hogy a rendőrség elkobozta a letartóztatott tüntetők mobiltelefonjait.

Egy másik, szintén letartóztatott tüntető beszámolója alapján át kellett adniuk telefonjukat és megadni a jelszavukat a rendőrségnek bizonyítékként Többen tartottak attól, hogy a hatóságok hozzáférnek az adataikhoz.

Volt olyan demonstráló, aki elmondta, hogy miután kiengedték, visszakapta mobilját, azonban arról törölték az összes fotót és eltávolították a WeChat közösségi média alkalmazást is.