EU-csúcs: hamarosan kiderül, egymásra borítja-e az asztalt Berlin és Párizs

Egymillió lőszerrel látná el Ukrajnát az Európai Unió, és megőrizné versenyképességét a két világhatalommal szemben – ezek lennének a csütörtökön kezdődött kétnapos brüsszeli csúcstalálkozó fő témái. Ugyanakkor van két olyan téma, amelyek sok uniós diplomata szerint nagyon jó lenne, ha nem kerülnének az asztalra. Ezek a két gazdaságilag legerősebb tagállamot, a franciákat és a németeket érintik, és a szóba hozásuk akár olyan konfliktust is okozhatna, ami akár korábbi nehezen tető alá hozott alkukat is felboríthatna. 

Magyarország mindkét ügyben véleményt nyilvánított, de ebben az esetben aligha válik főszereplővé Budapest a legutóbbi uniós csúcsoktól eltérően. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Facebookon Brüsszelből az esti válogatott futballmérkőzésre készülő Marco Rossi szövetségi kapitányt köszöntötte és a csúcsról csak annyit közölt: „Nekünk Magyarország az első”. A Twitteren két napja posztolt a csúcs előkészületeiről, arról, hogy a háború kiterjedésére sohasem volt ekkora a veszély, és eljött a tűzszünet ideje. 

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a találkozó előtt a Magyar Nemzetnek adott interjút, nem a rövid távú uniós problémákra reflektálva.

A két forrósodó krumpli

A csúcs két főszereplője ezúttal Berlin és Párizs. Mindkét ország komoly belpolitikai feszültségekkel küzd, és „elviszi Brüsszelbe a poggyászát” – fogalmazott előzetesében a Politico uniós hírportál. 

A Reuters is a két érzékeny témáról ír, amelyektől diplomata forrásai leginkább tartanak, bár nem szerepelnek a hivatalos napirenden, és első helyre ők is a belső égésű motorok kivezetésének terveivel szemben emelt német tiltakozást tették.

Németország az utolsó pillanatban állította le az unió egyik sarkalatos új jogszabályát, amely szerint 2035-re a globális felmelegedés elleni harc jegyében le kell állítani az új belső égésű motorú járművek  értékesítését, és ez aggodalmakat gerjeszt, hogy emiatt más fontos jogszabályokról kötött megállapodások is borulhatnak – írta a Reuters. 

A hatalmas autóiparral és nemzetközi beszállítói körrel rendelkező németeknek ebben az ügyben több támogatója is van az uniós tagok közt – de Párizs nem –, miközben a franciáknak is van egy sokak nógatta vesszőparipája, amely sokak reménye szerint nem vágtat keresztül a csúcs tárgyalótermein: a németektől eltérően ők támogatják a nukleáris erőművek, illetve a rájuk épülő üzemanyaggyártás további használatát, és „atomkoalíciót” építettek maguk mögé. A múltban nagyon gyakran Berlin mögé – vagy elé – felsorakozó Budapest ezúttal az egyik ügyben az egyik, a másikban a másik hatalmat támogatja.

– idézte a Politico Terry Reintkét, az Európai Parlament zöld frakciójának társelnökét.

Ami az asztalra kerül

Az unió egymillió lőszert kíván adományozni az Oroszországgal háborúban álló Ukrajnának, és ez biztosan a napirendre kerül a csúcson, ezt azonban már előre kitárgyalták, ezért is övezi nagyobb izgalom a konfliktussal fenyegető ügyeket, amelyek egyébként a Politico diplomata forrásai szerint aligha nem kerülnek majd szóba.

Szerepelnek a napirenden az európai egységes piac és versenyképesség kérdései is. A kulcskérdés, miképpen őrizheti meg versenyképességét az Egyesült Államokkal és Kínával szemben az Európai Unió, többek közt miképp reagáljon a zöld beruházások számára hatalmas állami támogatásokat biztosító 369 milliárd dolláros amerikai inflációcsökkentő törvényre – írta a Reuters.

Már jó ideje állandó témája az uniós csúcsoknak az energiaellátás biztosítása és az Oroszországtól való energiafüggés csökkentése. Ez lehet egy olyan napirend, amikor a magyar miniszterelnöknek és csapatának erősen figyelnie kell, hiszen ebben a témában Magyarország vörös vonalakat szabott. Az újabban izgalmakat okozó törekvés a nyugati szankciók kiterjesztésére az orosz nukleáris iparra – ami ellen Budapest hevesen tiltakozott – nem szerepel a hivatalos napirendben, de folyton előkerül. 

Okozhat izgalmakat a migrációs politikát érintő napirend is, hiszen Brüsszel hat hete, a legutóbbi csúcson, határozott lépéseket ígért az illegális bevándorlás ellen, de még mindig kérdéses, pontosan mit szándékoznak tenni. Nyilván jelentős érdeklődést vált ki az is, miképpen reagálnak az uniós vezetők az amerikai és a svájci bankrendszert az utóbbi hetekben megrázó problémákra.