Nincs egységes szabályozás, az érdekeltek ott használják ki az élőállat-szállítási szabályokat, ahol csak tudják, úgyhogy az Európai Bizottság felülvizsgálná a hatályos rendszert.
Az Európai Számvevőszék az elmúlt időszak pénzügyi vizsgálatai után a legfrissebb riportjában a mezőgazdasági logisztikával foglalkozott. Megállapította, hogy a termelők és a feldolgozók igyekeznek hasznot húzni a regionális költségkülönbségekből, amelyek jelentős tételek, mivel évente több milliárd szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét, baromfit és lovat szállítanak tenyésztés, hizlalás vagy vágás céljából az EU-n belül és kívül.
Miként a jelentés fogalmaz, ugyan egyre kevesebb a gazdaság és a vágóhíd, de azok egyre nagyobbak, ez pedig ösztönzi az élőállat-szállítást, különösen, ha a szállítási költségek a hús kiskereskedelmi árának csak a töredékét teszik ki.
Ha élő állatokat nagy távolságra szállítanak, az ártalmas lehet az állatjólét szempontjából, és fennáll a veszélye annak, hogy a szállítók kihasználják a nemzeti szankciórendszerek eltéréséből adódó joghézagokat
– jelentette ki Eva Lindström, az áttekintésért felelős számvevőszéki tag.
A számvevőszék jelezte: az EU-n belüli élőállat-szállításról csak elszórtan állnak rendelkezésre adatok, az Európai Bizottságnak sincs teljes körű és központosított áttekintése, noha jobban ki lehetne használni az informatika és a technológia vívmányait, és jobb tájékoztatás mellett a fogyasztók megalapozottabb vásárlási döntéseket hoznának.
Ez egy uniós állatjóléti címkézési rendszer révén lenne megvalósítható, amely átláthatóbbá tenné és harmonizálná a húscímkézést.
Olcsó, de logikátlan rendszer, hogy jelenleg egy állatot az élete során többször is szállíthatnak:
a Németországban hizlalt és levágott sertés alkalomadtán Dániában vagy Hollandiában született, míg a Franciaországban, Írországban és Litvániában született szarvasmarhát gyakran Spanyolországban vagy Olaszországban hizlalják és vágják le.
Ráadásul az élő állatok tagállamok közötti kereskedelme zömmel közúton zajlik, ami környezetszennyező is.
A rendelkezésre álló adatok szerint 2017 és 2021 között az állatszállítás a következőképp oszlott meg:
Civil szervezetek kiemelték, hogy további negatív faktorként gyakran rossz körülmények között zajlik az élőállat-szállítás, ezért az Európai Parlament vizsgálóbizottságot állított fel az állatok szállítás közbeni védelmére, a bizottság pedig még az év vége előtt javaslatot kíván tenni az állatjóléti jogszabályok felülvizsgálatára.
Az új szabályok alkalmat adhatnak strukturális változások előmozdítására a fenntarthatóbb élelmiszer-ellátás érdekében, ez a termelők és a fogyasztók haladó magatartását is ösztönözné.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.