Minden évben több százmilliárd dollárnyi kárt okoznak az invazív fajok
Bár az régóta ismert, hogy az emberi tevékenység vagy az éghajlatváltozás miatt természetes élőhelyükről kiszorult vagy elszállított élőlények súlyos károkat okoznak a helyi ökoszisztémáknak, egy új elemzés szerint ráadásul az invazív fajok a világgazdaságra is hasonló hatással vannak – írta a Bloomberg.
Az IPBES, egy biológiai sokféleséggel foglalkozó kormányközi platform jelentése szerint a nem őshonos fajok, amelyek a globális kereskedelem, az utazás vagy az éghajlatváltozás miatt szorultak ki a természetes élőhelyükről, súlyos globális fenyegetést jelentenek a helyi ökoszisztémákra, az élelmiszer-biztonságra és a közegészségügyre.
Az idegen fajok veszélye alulértékelt, alábecsült és gyakran tudomásul sem vett, miközben évente több mint 423 milliárd dollárnyi kárt okoztak globálisan, és kulcsszerepet játszottak más élőlények kihalásában
– írta az IPBES.
Az emberi tevékenységnek köszönhetően – például a hajók ballasztvizében vagy a kereskedelmi termékek mellett utazva – több mint 37 ezer idegen faj került el a természetes élőhelyéről, amelyek közül 3700-ről kiderült, hogy káros és invazív, és súlyos pusztítást hajt végre a helyi növény- és állatvilágban.
Az Európából származó parti tarisznyarákok megtizedelték a mesterséges kagylótelepeket Kanadában és Új-Angliában, míg a karibi kék kagylók az Indiai-óceánon szorították ki a gyöngykagylókat és az osztrigákat, súlyos károkat okozva a helyi élelmiszer-ellátásban és a kereskedelemben. A bolygó felmelegedésével az északabbra vándorló szúnyogfélék a maláriát, a Zika-vírust és a nyugat-nílusi lázat hordozhatják magukkal korábban nem érintett területekre.
Az éghajlatváltozással párhuzamosan a nemzetközi kereskedelem és az utazás is kezd visszatérni a koronavírus-járvány előtti szintre, ezért az országoknak meg kell erősíteniük a határaikat a biológiai fenyegetésekkel szemben is – szigorúbb importellenőrzésekre, korai észlelőrendszerekre és a nem őshonos élőlények kiszűrésére van szükség, ezek hatásai ugyanis katasztrofálisak a helyi ökoszisztémákra nézve.
Protestálnak az adriai halászok a szigorú korlátozások bevezetése ellenRohamosan csökken az őshonos halállomány az Adrián, ezért lehetséges, hogy halászati korlátozásokat vezetnek be a horvátok. A hírnek a halászok nem örülnek, és inkább az uniótól várnák a segítséget. |
Az idegen és invazív fajok globális szinten az általunk feljegyzett állat- és növénypusztulások 60 százalékában jelentős szerepet játszottak, a kihalások 16 százalékánál pedig ezek megjelenése volt az egyedüli kiváltó ok
– mondta Anibal Pauchard professzor, az IPBES társelnöke.
A jelentés szerint az idegen fajok közül a növényeknek mintegy 6, a gerincteleneknek 22, a gerinceseknek 14, a mikrobáknak pedig a 11 százaléka invazív faj, és ez az arány egyre növekszik az őshonos fajok kárára.
Az ilyen fajok a legnagyobb pusztítást a szigeteken végezték, amelyek több mint negyedén az idegen élőlények száma meghaladta az őshonosokét. Szemben a szárazföldekkel, különösen az erdős és művelt területekkel, valamint a vízi élőhelyekkel, a szigetek élővilága sokkal kevésbé ellenálló az invazív fajokkal szemben.
Rendkívül költséges hiba lenne, ha a biológiai inváziót valaki más problémájának tekintenénk. Bár az okozott károk helyenként eltérők, ám globális hatásaik vannak, amelyeket hamarosan minden országban meg lehet majd tapasztalni
– figyelmeztetett Pauchard.
Brazília 2030-ig teljesen leállítaná a fakitermelést az amazonasi esőerdőbenAz amazonasi esőerdő megóvása érdekében ült le tárgyalni a nyolc Amazonas-ország. A találkozót 14 év után hozták össze ismét. A téma az erdőirtás megfékezése és az illegális aranybányászat felszámolása volt. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.