A szuper elővásárlás: Putyin kisemmizi az orosz cégek nyugati befektetőit

Moszkvában már fogalmazzák azt az elnöki rendeletet, amely feljogosítja az orosz államot arra, hogy a stratégiainak nevezett vállalatokban lévő külföldi tulajdont aprópénzért megszerezzék. A 2022 februárja után az orosz eszközökben beragadt sok milliárd dollár értékű külföldi befektetés mehet veszendőbe, aggódnak is emiatt az érintettek rendesen.

A potenciális rendelet úgynevezett szuper elővásárlási jogot adna Oroszországnak arra, hogy a stratégiai vállalatok részvényeit a külföldi részvényesektől megvásárolja, arra kényszerítve őket, hogy nagy árengedményekkel adják át részvényeiket az orosz államnak. 

A Kreml szempontjából érthető, hogy a stratégiai cégekből kiszorítsa a vele szemben gazdasági szankciókat alkalmazó „nem baráti” országok befektetőit, s mivel Oroszországban nyugati kontextusban vett piaci ár nem létezik az ilyen vállalatok részvényeinek árát úgy határozza meg, ahogy neki tetszik.

Projektmenedzselés orosz módra

De másként is lehet államosítani, pontosabban rekvirálni a külföldi eszközöket, a még a békeidőkben a nyugati tőke bevonásával megindított beruházási programokból való kiszorításuk is példa erre, ilyenek szép számmal találhatók a szénhidrogén-kutató és feldolgozó projektek területén is. 

Az ilyen projekteket vagy egyszerűen törlik – hiszen a nyugati technológiákhoz jogszerűen a Kreml jelenleg nem férhet hozzá, kiváltani pedig nem tudja –, vagy az azok finanszírozásában részt vevő és felügyeletére hivatott nyugati bankok ellenőrző munkáját lehetetlenítik el. 

Aztán, hogy a nyugati cégek részvényei hogy, hogy nem leértékelődnek, a Kreml pedig széttárja a karjait. Közben mindennek a jogi hátterét is megteremtik, s ha a meghozott jogszabályaik úgymond nem kompatibilisek a nemzetközi joggal, arról nem ők tehetnek.

Szuper elővásárlási jog – a Kremlnek

Ivan Csebeszkov, a pénzügyminisztérium pénzügyi politikai osztályának vezetője a Reutersnek elismerte, hogy az orosz államot kivételezett helyzetbe hozó szuper elővásárlási jog bevezetése és alkalmazásának feltételeit lefektető jogszabály kidolgozása folyamatban van. Csebeszkov egy keddi moszkvai pénzügyi fórumon kifejtette, hogy

Az osztályvezető hozzátette, hogy a listák elkészítésén és jóváhagyatásán még dolgoznak a minisztérium illetékesei. Azt üzente a pénzükért aggódó külföldi befektetőknek, hogy a jogszabály várhatóan csak azokat a stratégiai vállalatokat érinti, amelyekben az államnak már van részesedése, s ez leszűkíti az érintett vállalatok körét. 

További részleteket nem közölt, csak annyit, hogy a rendelet kihirdetése valószínűleg áthúzódik a jövő év elejére, addig lesz min izgulniuk az érintetteknek. Azt már a Reuters jegyzi meg, hogy az egyértelműség hiánya és a bizonytalan ütemezés rávilágít a szabályozási változások kiszámíthatatlanságára, amellyel a befektetők és az oroszországi kitettségüket kiigazítani kívánó vállalkozások szembesülnek.

Már rég nem az érték a mérték

A hírügynökségnek nyilatkozó nemzetközi befektetési tanácsadók szerint akárhogy is lesz, az Oroszországban hagyott vagyon és eszközök értékének megtartása még nagyobb kihívást jelent az érintettek számára.

Nato Tskhakaya, a Rybalkin, Gortsunyan, Dyakin and Partners ügyvédi iroda partnere szerint a rendeletben azt is rögzítene kellene, hogy az eladási egyáltalán visszavonható-e, ha a vevő helyére belépő állam élve a szuper elővásárlási jogával, elfogadhatatlan vételárat jelöl meg. A befektetési szakértők szerint 50 százalékos diszkontot írhat elő az állam, de ez csak hasraütésszerűen mondják, ettől több és kevesebb is lehet.

– hangsúlyozza Thomas J. Brock, az amerikai Kaiser Consulting pénzügyi tanácsadója, egyike azoknak a befektetési tanácsadóknak, akik aggódnak a tervezett rendelet várható károsultjai miatt. 

Az sem garantálható, ha a kényszerűen távozó cégek a vételárat dollárban vagy euróban kapják kézhez, hiszen ehhez Moszkvának semmilyen érdeke nem fűződik. Sőt, Putyin elnök októberben rendeletet írt alá, amelyben arra kényszerített több exportáló céget, hogy devizabevételeik jelentős részét váltsák át, ezzel támogatva a rubel árfolyamát. 

Vannak azonban kivételek, a pénzügyminisztérium engedélyezte például a Magnit orosz kiskereskedelmi óriásvállalatnak, hogy a külföldi piacokon forgó értékpapírjait kemény valutáért vásárolhassa vissza. A dán Carlsberg sörgyár vezérigazgatója a múlt hónapban azt mondta, hogy Oroszország „ellopta” az üzletét, és nem hajlandó olyan üzletet kötni, amely legitimnek tüntetné vagyonának Moszkva általi elkobzását.

Folytatódik az exodus

Eközben folyamatosan táraznak ki orosz részvényeikből a globális alapok. A Morningstar Direct által követett, orosz papírokba fektető globális alapoknál az augusztusi 37 millió dollár után szeptemberben mintegy 42 millió dollár nettó kiáramlást regisztráltak, ez az összeg 2022 márciusában 48 millió, idén februárban pedig 69 millió dollár volt, azaz javában zajlik a portfólió leépítése.

A befektetési tanácsadók szerint egyre nehezebb eligazodni a kilépésre vonatkozó folyton változó szabályok között. Az Intesa Sanpaolo olasz bank például az eladás küszöbén áll, de a HSBC még mindig zöld lámpára vár, hogy eladja oroszországi egységét a helyi hitelező Expobanknak. 

Aki siet és távozni akar, az potom áron eladhatja befektetését, termelő érdekeltségeit a Kreml által kijelölt újdonsült oligarchák egyikének, ha az orosz Szövetségi Vagyonügynökség nem akar élni elővásárlási jogával. Mindkét esetben az út a tőzsdére vezet, vevőt ugyanis kötelezik, hogy szerzeményének meghatározott részét egy-három éven belül vizet a moszkvai tőzsdére, ott már valós piaci árat kérve a portékáért. Amiből aztán a Kreml lehúzza a sápot, hiszen a „különleges katonai műveleteket” finanszírozni kell valamiből.