Az Európai Központi Bank következő monetáris politikai lépése a kamatlábak csökkentése lenne – mondta pénteken Francois Villeroy de Galhau, a francia jegybank vezetője és az EKB döntéshozója, de nem kívánt útmutatást adni arra vonatkozóan, hogy ez mikor történhet meg.
„A következő lépésnek a csökkenésnek kell lennie” – mondta Villeroy a Boursorama televíziónak, hozzátéve, hogy a jegybankot csak a gazdasági adatok vezérlik, nem pedig a naptári megfontolások.
Hozzászólásai egy nappal azután hangzottak el, hogy az Európai Központi Bank az alacsonyabb inflációs adatok és a lefelé módosított prognózisok ellenére szinten tartotta a kamatokat.
A csütörtöki ülésen kamattartásról határozott az Európai Központi Bank, a közleményben bejelentették, hogy a pandémiás-vészhelyzeti eszközvásárlási program (PEPP) keretében vásárolt értékpapírok lejáratából kapott tőkét az első fél évben teljes egészében újra befektetik, a második fél évben pedig átlagosan havi 7,5 milliárd euróval csökkentik a kötvényportfóliót. 2024 végén pedig teljesen megszüntetik az újrabefektetést.
Lagarde: bizonyos határidőn belül visszatér az inflációs ráta a kívánt szintreChristine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke beszédet tart a kamatdöntő ülés után. |
A sajtótájékoztatón Christine Lagarde a vártnál szigorúbb hangvételt ütött meg, közölte, hogy a magas kamatszintet hosszú ideig fenn kell tartani, a tegnapi ülésen nem is került szóba a kamatvágás. A jegybank nem kijelölt időpont szerint, hanem a beérkező adatok függvényében fog dönteni az első kamatvágás ideális idejéről, további béradatokra várnak, amelyek a vállalati profitok mellett felfelé mutató inflációs kockázatot hordoznak.
Összességében tehát romlottak a gazdasági kilátások az eurózónában, azonban kamatvágásra nem történt utalás, a jegybank kitart egyelőre a kamatok szinten tartása mellett, összességében tehát inkább szigorúbb hangvételű volt a kamatdöntést követő jegybanki kommentár
– értékeltek a KBC elemzői.
Az Equilornál azt emelték ki, hogy a gazdasági aktivitás lassulása lefelé mutató kockázat. Megjelentek a friss makrogazdasági előrejelzések keretszámai is, jövőre 2,7 százalékos, 2025-ben 2,1 százalékos, 2026-ban 1,9 százalékos inflációval számolnak az eurózónában, ez a szeptemberi előrejelzésekhez képest jelentősnek mondható csökkenés. A gazdasági növekedés jövőre 0,8 százalékos, 2025-ben és 2026-ban 1,5 százalékos lehet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.