Ukrajna felett megjelent a Vihar Árnyéka, Elon Musk beszólt az irodistáknak – a Világgazdaság legfelkapottabb cikkei

A Vihar Árnyéka megjelenik Ukrajna felett

Ukrajna megkapta a britektől a Storm Shadow (a Vihar Árnyéka) mintájú önállóan manőverező robotrepülőgépeket (cirkálórakétákat), amelyekből a légi indítású exportváltozat hatótávolsága fele a hazaiénak, azaz mintegy 250 kilométer. Ezek a viszonylag könnyű, sugárhajtású fegyverek csaknem féltonnás robbanófejükkel az ukrán hadsereg legnagyobb hatótávolságú és tűzerejű eszközei. Alkalmasak akár a krími híd elleni eredményes támadásra is.

Kifogyott az üzemanyag az amerikai hadigépezetből

A demokrácia arzenálja siralmas állapotban van, és így az Egyesült Államok képessége is, hogy fenntartson – vagy jobb esetben elrettentsen – egy nagyhatalmi háborút. Ez a törékenység nem egyik napról a másikra alakult ki, hanem évtizedes, tudatos politikai döntések eredménye. Ezek a döntések nem jártak nagy büntetéssel a hidegháború utáni, amerikai dominancia által meghatározott világban. 

Azonban amint azt az ukrajnai konfliktus megmutatta, ezek a döntések az elkövetkező években valószínűleg sokkal drágábbak lesznek. Ennek oka az, hogy bár az USA gazdaságának vezető szerepe megmaradt, most már nem a gyártáson, hanem a csúcstechnológiák kifejlesztésén van a fókusz – ez az átmenet lehetővé tette, hogy Amerika a világ legfejlettebb fegyvereit tervezze meg, ám arra már nem feltétlenül képes, hogy ezeket nagy mennyiségben előállítsa.

Ezek az országok dollár helyett jüanban kereskednek

Peking igyekszik a jüan nemzetközi használatát előmozdítani, ezért fokozta az erőfeszítéseit, hogy növelje a pénznem vonzerejét alternatív fizetőeszközként a nemzetközi kereskedelemben és tartalékvalutaként a dollárral szemben. A távol-keleti óriás több megállapodást kötött kereskedelmi partnereivel, amelyek értelmében jüanban kereskednek, illetve más országok is a kínai pénznemet használják egymás között.

A háború kirobbanása után Moszkvát gyakorlatilag kizárták a dollárrendszerből, ami segíti Peking erőfeszítéseit egy alternatív valutarendszer kiépítésében. Peking 2015-ben indította el saját globális fizetési rendszerét CIPS (Cross-Border Interbank Payment System) néven, amelyet a SWIFT alternatívájának szánnak.

Ukrajna: az oroszok lőtték le a saját repülőgépeiket

Az orosz légvédelem a felelős az Ukrajnával határos oroszországi Brjanszki területen szombaton történt légi szerencsétlenségekért – jelentette ki Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy vasárnapi tévéműsorban a TSZN ukrán hírtelevízió internetes kiadványa szerint. Moszkva ukrán szabotőröket tett felelőssé a történtekért.

Elon Musk beszólt mindenkinek, aki távmunkában dolgozik

A Tesla-vezér azt szeretné, ha a dolgozók végre visszatérnének az irodába. A milliárdos szerint a koronavírus-járvány alatt szükségessé vált szokás manapság már nem több, mint úri muri, amihez az irodai dolgozóknak nem lett volna szabad hozzászokniuk, még kevésbé elvárni, hogy most már ez mindenhol bevett szokás lesz.

Tavaly nyáron azonban Musk visszahívta a Tesla dolgozóit, és ultimátumot adott nekik: vagy visszatérnek az irodába legalább heti 40 órára, vagy felmondanak. Néhány héttel később pedig az autógyártó elkezdte nyomon követni, hogy az alkalmazottak mikor jelentkeznek be a munkahelyükre. A tavaly ősszel megvásárolt Twitternél is hasonló volt a helyzet, nem sokkal azelőtt, hogy a vállalat nagy részét leépítették.

Az amerikaiaknak már autóra sem telik

Az amerikaiak még soha nem használták olyan hosszú ideig autójukat, mint most, a S&P Global Mobility adatai szerint az Egyesült Államok útjain futó személygépkocsik átlagéletkora elérte a rekordot jelentő 12 és fél évet. Ennek elsősorban a koronavírus-járvány az oka, hiszen a korlátozások miatt világszerte hiány alakult ki az alkatrészekből a rádióktól kezdve a gázpedálon keresztül az ékszíjig, a csipekről már nem is beszélve.

Jön a szuperolcsó országos bérlet, egy kávé áráért buszozhatsz, vonatozhatsz egész Németországban

Európa legnagyobb gazdaságában egységesítik a tömegközlekedési jegyrendszereket és egész Németországra érvényes új bérletet vezetnek be. Az intézkedéseknek, amelyek egyik legfontosabb eleme, hogy havi 49 euróért egész Németországra érvényes bérletet lehet vásárolni, amellyel a bérlet tulajdonosa minden városi buszon, villamoson, metrón és egyes vonaton szabadon utazhat.

Áll a bál a horvát műtrágyagyár körül – a Mol időben kiszállt

A növekvő energiaárak miatt nehéz helyzetbe került a kutenyai (Kutina) műtrágyagyár. A Horvátország földgázfelhasználásának csaknem a feléért felelős létesítményben tavaly márciusban a termelést is leállították. Időközben a veszteségessé vált üzem fő részvényese, a Mol érdekeltségébe tartozó INA és a horvát gázellátásáért felelős PPD közös vállalata, a Terra Mineralna Gnojiva (TMG) úgy döntött, végleg megválik tulajdonjogaitól.

Így a stratégiai jelentőségű gyár 54,52 százaléka mintegy 55 millió euró ellenében a török Yildirim csoport tulajdonába került. Az üzletnek kezdetben mindenki örült, az ankarai vállalat ugyanis jelentős modernizációt és a termelés újraindítását ígérte. Ezt részben be is tartották, a gyártósorok az idén márciusban bár félgőzzel, de újraindultak.

Észak-Korea a határok megnyitására készül

Észak-Korea június 10-én megnyithatja Kínával közös határát, így több év után újraindulhat a két ország közötti teherautó- és személyautó-forgalom, valamint a kínai turisták is beléphetnek az országba. Erre utal, hogy a remeteállammal határos Liaoning tartományban működő utazási irodák Észak-Koreába induló kirándulásokat hirdetnek a kínai közösségi médiában. Kim Dzsongun 2020-ban rendelte el a határok lezárását a koronavírus-járvány miatt.

Az intézkedés miatt drasztikusan csökkent a Pekinggel folytatott kereskedelem. Észak-Korea eleinte segélyt és vakcinákat sem fogadott el hatalmas szomszédjától, így alapvető ellátmányok nem jutottak a világ legelzártabb országába, ami élelmiszerhiányhoz és a gazdasági válsághoz vezetett. A remeteállam olyan komolyan vette a bezárkózást, hogy még a 2020-as tokiói nyári olimpián sem vett részt.

A háború új dimenziója: beindult a harc a tenger alatti kábelekért

Az Északi Áramlat négy vezetékéből hármat hosszú szakaszon feltépő, 2022. szeptember végi Balti-tengeri vízalatti robbantások nyitották meg az Ukrajna-konfliktus új dimenzióját: a tenger alatti stratégiai fontosságú eszközök sebezhetőségének felismerését, a kábelek elleni nyílt háborút. A problémát olyan súlyosnak ítélik, hogy a G7 (a nyugati világ hét vezető ipari állama) digitális kommunikációért, fejlesztésért felelős minisztereinek Japánban tartott találkozóján is vezető témaként szerepelt.