A Kínába irányuló német közvetlen tőkebefektetések (FDI) tavaly 4,3 százalékkal, rekordot jelentő, 11,9 milliárd euróra emelkedtek, és az ország összes külföldi befektetésének arányában is nőttek – derült ki a jegybank, a Bundesbank hivatalos adataiból, amelyeket az IW intézet elemzett. (Egy euró 389,3 forint.)
A Reuters szerint aggasztó, hogy a német cégek továbbra is nagymértékben fektetnek be Kínában, annak ellenére, hogy a kormány ennek az ellenkezőjét sürgeti, arra kéri őket, hogy csökkentsék a kínai kitettségüket, és hogy jócskán visszafogta a beruházási garanciákat is.
Az adatok szerint azonban a német vállalatok az elmúlt három évben ugyanannyit fektettek be Kínában, mint az azt megelőző hat évben, ezt azonban az elmúlt négy évben teljes egészében az újrabefektetett nyereségből finanszírozták, és vontak ki tőkét is, ami árnyalja a képet.
„Feltételezhetjük, hogy továbbra is nagy a különbség néhány nagyvállalat és a kis- és középvállalkozások többsége között” – hangsúlyozta a jelentésben Jürgen Matthes, az IW közgazdásza. „Más vizsgálatok és anekdotikus bizonyítékok alátámasztják azt a tézist, hogy egyes közép- és kisvállalkozások igyekeznek csökkenteni a kapcsolatukat Kínával, vagy akár teljesen meg is szakítani azt” – tette hozzá.
Ez utóbbit támasztja alá a kínai Német Kereskedelmi kamara múlt hónapban publikált felmérése is, amely szerint a kínai piacról kivonuló vagy azt fontolgató német cégek aránya az elmúlt négy évben több mint kétszeresére, 9 százalékra emelkedett.
A német közvetlen külföldi befektetések összértéke egyébként tavaly 116 milliárd euróra csökkent a 2022-es mintegy 170 milliárd euróról, mivel Európa legnagyobb gazdasága egész évben a recesszió szélén tántorgott, amelyet végül nem is úszott meg.
A Kínába irányuló befektetések aránya ebből 10,3 százalékra, 2014 óta a legmagasabb szintre emelkedett,
míg a német közvetlen befektetések más ázsiai országokban 8 százalék körül stagnáltak.
Európa legnagyobb gazdasága komoly dilemma előtt áll. Bár csökkenteni akarja Kínával szembeni kitettségét, a statisztikai hivatal előzetes adatai szerint
Peking 2023-ban már nyolcadik éve volt a legfontosabb kereskedelmi partnere.
Olaf Scholz kormánya is megosztott a kérdésben, a kancellár szociáldemokrata pártja kevésbé agresszív visszavonulást szorgalmaz, mint a két kisebbik koalíciós partner, a Szabad Demokraták és a Zöldek. A gyors leválás a Bundesbank szerint is roppant veszélyes lenne, gajra vágná a gazdaságot.
Scholz mindenesetre április 15–16. között üzleti delegációval Kínába utazik – mondta a Reutersnek a hónap elején egy a tervezésben részt vevő személy.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.