Az európai és a kínai cégeket is kellemetlenül érintheti, ha nem rendeződik a kereskedelmi vita

Hszi Csin-ping kínai elnök megkezdte európai körútját, hétfőn Párizsban Franciaország és az vezetőivel tárgyalt, ma Szerbiába látogatott, holnap pedig Magyarországra érkezik. A megbeszélések a kínai cégek szempontjából sem lényegtelenek, mivel az Európai Bizottság vizsgálatok sorozatát indította el az elmúlt hónapokban a távol-keleti ország ellen.

Az unió szubvencióellenes vizsgálatai kiterjednek a napelemek és a szélturbinák területére, például a Longi Green Energy Technology németországi egységét is vizsgálják egy romániai napelempark kapcsán. A Longi Green részvényei több mint 6 százalékot estek a vizsgálat április eleji bejelentése óta, miközben az egyik legnagyobb kínai részvényindex, a CSI 300 több mint 2 százalékkal nőtt.

Ezzel szemben a világ egyik legnagyobb szélturbinagyártója, a pekingi székhelyű Goldwind Science & Technology védett az európai intézkedésekkel szemben, mivel viszonylag kevés eszközt exportál a kontinensre, ezért a Citigroup elemzői vételi minősítést adtak a vállalat részvényeire. Azonban a vita középpontjában nem a megújuló energiaforrások, hanem a kínai elektromos autók állnak.

Az autókon vitázik Brüsszel és Peking

Az Európai Unió tavaly október elején közölte: vizsgálatot indít a kínai elektromosautó-gyártóknak nyújtott, tiltottnak minősülő állami dotációkkal kapcsolatban. Brüsszel szerint Peking olyan támogatásokat juttathat az elektromosautó-gyártóinak, ami torzítja a tisztességes versenyt. Az eljárás vége az is lehet, hogy az EU védővámokat vet ki a kínai e-autókra.

A Geely Automobile bevételeinek legalább 13 százalékát Európa adja a Bloomberg által összeállított adatok szerint, tehát őket elég kellemetlenül érintené egy esetleges vámháború. Ezzel szemben a Szegeden gyárat építő BYD tavaly összesen több mint 3 millió autót adott el, ebből közel 16 ezret értékesített Európában, ami 1,1 százalékos részesedés.

Igaz, a BYD csak tavaly jelent meg a kontinensen, de hosszabb távú célja, hogy a piac 5 százalékát birtokolja. A vita elmérgesedése megnehezítené a kínai autógyártók terjeszkedését, viszont az európai riválisaiknak szükségük van Kína olcsó alkatrészeire, mielőtt megkezdhetik az összeszerelési folyamatot Európában, vagyis mindkét fél sokat veszthet, ha nem rendezik a kereskedelmi vitákat.

Geopolitikai feszültségek

Kína és Európa kapcsolatait tovább rontották a geopolitikai feszültségek, mivel a felek eltérő módon viszonyulnak az orosz–ukrán háborúhoz, és az öreg kontinens országai felsorakoztak az Egyesült Államok mellé a Peking ellen bejelentett korlátozásoknál. Az előbbi esetében az Európai Unió számos szankciót vezetett be Oroszország ellen, valamint Ukrajnát támogatja lőszerrel, pénzzel és haditechnikai eszközökkel. 

A távol-keleti ország viszont nemhogy nem vezetett be büntetőintézkedéseket, de segíti Moszkvát a szankciók kijátszásában, a kínai cégek pedig betöltötték a kivonuló európai vállalatok által hagyott űrt. A világ második legnagyobb gazdasága továbbá sérelmezte, hogy a csipgyártó berendezéseket készítő európai vállalkozások – például a holland ASML – a Fehér Ház miatt nem szállítanak gépeket a kínai megrendelőknek.

A felek mindenesetre megpróbálják rendezni a helyzetet: az elmúlt hetekben több európai politikus is Pekingbe látogatott, bár áttörést nem sikerült elérniük. A tavaly decemberi 24. EU–Kína-csúcstalálkozó Pekingben eredménytelenül zárt, így a világ második legnépesebb országában talán abban bízhatnak: a mostani kétoldalú találkozók talán eredményesebbek lesznek. 

Szükség is lenne a párbeszédre: tavaly Kína számított az unió legnagyobb árubehozatali partnerének, egyben a harmadik legnagyobb szereplője az EU áruexportjának, miközben a blokk kereskedelmi deficitje éves szinten 27 százalékkal, 291 milliárd euróra csökkent.