Tajvan: a kínai hadgyakorlatok nem szakítják meg a csipellátási láncokat
A kínai hadgyakorlatok nem okoznak problémát a csipellátási láncban – jelentette ki Tajvan frissen kinevezett gazdasági minisztere, J. W. Kuo. A politikus szerint felesleges aggódni, a külföldi vállalatok pedig továbbra is szívesen működnek együtt a szigeten lévő félvezetőgyártókkal.
A tárcavezető kitért arra, hogy a legnagyobb tajvani csipgyártó, a TSMC üzemeket épít az Egyesült Államokban, Japánban és Németországban. Kuo szerint a létesítmények a tajvani gyárakhoz képest a félvezetők kis százalékát gyártják a jövőben, így a legfejlettebb csipeket a következő években továbbra is a szigeten termelik – írja a Reuters.
A politikus szavai rávilágítanak arra, hogy Tajpej szerint a globális félvezetőgyártás Tajvanon belüli koncentrációja biztosítja, hogy az Egyesült Államok a segítségére siet, ha Kína háborút indítana a sziget ellen. Ezt szilíciumpajzsként emlegetik az iparág szereplői. De Tajvan eltökéltsége, hogy az ipar minél nagyobb részét a szigeten tartsa, ütközik Washington stratégiai céljaival és Kínától való félelmével.
A tajvani konfliktus
A 20. század első felében Tajvan a Japán Birodalom része volt, majd a második világháború után visszakerült Kínához. A világégés után kiújult a polgárháború a Mao Ce-tung vezette kommunisták és a Csang Kaj-sek irányítása alatt lévő nacionalisták között, az utóbbiak vereségük után, 1949-ben Tajvanra vonultak vissza. A szárazföldi Kínában létrejött a Kínai Népköztársaság, míg Tajvanon a Kuomintang-erők a Kínai Köztársaságot kiáltották ki.
Washington és Európa a Kínai Köztársaságot fogadta el, az ENSZ-ben 1971-ig Tajpej képviselte Kínát, majd a Kínai Népköztársaság vette át a helyét. Ugyanis az Egyesült Államok – kihasználva a Szovjetunió és Kína ellentétét 0ľ Peking mellé állt, és elfogadta az Egy Kína-elvet. Ugyanakkor az Egyesült Államok sokáig a stratégiai kétértelműséget alkalmazta, vagyis nem mondta ki egyértelműen,
hogy megvédené Tajvant egy kínai támadás során, vagy sem.
Viszont Joe Biden 2022 májusában kijelentette, hogy Washington katonai erőt alkalmazna ilyen esetben, amit az elemzők egy része úgy értékelt, hogy a Fehér Ház feladta a stratégiai kétértelműséget. Ehhez hozzá kell tenni: az Egyesült Államok nem támogatja Tajvan függetlenségét, így azt Tajpej eddig nem deklarálta.
A gyakorlatban a 24 millió lakosú sziget saját kormányzattal rendelkezik. Jelentőségét három tényező adja: a Kína és a sziget között húzódó Tajvani-szoros a világ egyik legforgalmasabb kereskedelmi útvonala, valamint a sziget birtoklásával a kínai haditengerészet kijuthatna a Csendes-óceánra.
A harmadik pedig a csipipar: itt található a világ legnagyobb csipgyártója, a TSMC, de a többi helyi vállalat is rengeteg fejlett félvezetőt termel. A TSMC üzleti modellje azon alapul, hogy más cégek által tervezett félvezetőket gyárt magas színvonalon, például az iPhone-ban lévő félvezetőket az Apple tervezi, de a TSMC készíti. A tajvani vállalat partnerei között megtalálható a mesterséges intelligencia miatt fontos Nvidia.
Nvidia–Huawei-csipcsata robbant ki KínábanA geopolitikai feszültségek miatt az Nvidia kénytelen a kínai piacra külön fejleszteni mesterségesintelligencia-csipet, ott azonban a Huawei is megjelent a saját megoldásával, ami egyes tesztek szerint jobb lehet az Nvidia félvezetőjénél. Válaszul az amerikai csipgyártó kisebb árháborút robbantott ki. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.