A munkaidő növelésévél kapufát lőhetnek a cégek

Európában a munkaerő mennyisége egyre csökken, emellett kevesebb időt is töltenek munkával az emberek, mint például az Egyesült Államokban. Számos európai kormány ezért olyan intézkedéseket sürget, amelyekkel növelni tudja a foglalkoztatottságot. A részmunkaidős dolgozókat rávennék a teljes munkaidőre, vagy akár a túlórára, és több embert vonzanának a munkaerőpiacra – írja a Financial Times. 

A munkaidő egyre rövidebb, ami a nagyobb termelékenységnek és az egyre magasabb béreknek köszönhető. A növekvő jólét pedig lehetővé tette az emberek számára a több szabadidőt. Az elmúlt években megváltozott a foglalkoztatottak összetétele, ami a munkaórák átlagos számának erőteljes csökkenését is magával hozta. Többen járnak egyetemre, több anya vállal munkát, a rugalmasabb munkaidő váltotta fel a hosszú műszakokat. 

Az Európai Központi Bank (EKB) becslése szerint 2023 végén az eurózóna munkavállalói átlagosan negyedévente öt órával dolgoznak kevesebbet, mint 2020 előtt, ami körülbelül kétmillió teljes munkaidős munkavállaló kiesését jelenti. Ez a tendencia leginkább Európára jellemző, hiszen az USA-ban az elmúlt években nem volt ilyen változás. Az országban ugyanis a Covid-járvány idején inkább elbocsátották az embereket, mintsem egyéb megoldást kerestek volna a munkaadók. 

Európában a munkáltatók jellemzően a munkaidő leépítése mellett rugalmas munkaidőt , illetve több betegszabadságot biztosítottak a munkavállalók számára, mert attól tartottak, hogy nem találnak majd elegendő dolgozót később. Mindez megnövelte a közszféra munkahelyeinek számát. 

A járvány okozta bezárások hosszú távú következményekkel jártak. A pandémia alatt az emberek elkezdtek jobban odafigyelni az egészségükre, és kevésbé vállalták a stresszes életmódot, ami Németországban és az Egyesült Királyságban volt a leginkább tapasztalható, mint ahogy az is, hogy ebben a két országban csökkent a legdrasztikusabban a munkaidő is – állítják a közgazdászok. 

A másik véglet Spanyolország, ahol hagyományosan a leghosszabb a munkaidő, és a legtöbbször késő estig dolgoznak az emberek. A járvány vége óta eltelt időszakban a vendéglátóipar is nehezen tér magához, hiszen az országban az éttermek, bárok, egyéb szórakozóhelyek még mindig küzdenek a szabad munkahelyek betöltésével, mert például a munkahelyüket elvesztett pincérek vagy átképezték magukat, vagy más munka után néztek.

Rövidebb munkahét

A szakszervezetek rövidebb munkahéttel, valamint kevesebb napi munkaórával próbálják vonzani a munkaerőt, azonban ez további aggályokat vet fel. A termelékenység növekedésének ütemén a rövidebb munkaidő jócskán ronthat, valamint az inflációs nyomást is tovább fokozhatja, ami szintén megnehezíti a jóléti rendszerek finanszírozását.

Szakértők abban egyetértenek, hogy a gazdasági növekedés fellendítésének egyetlen módja a munkaerőkínálat növelése. Ahogy Ignacio de la Torre, a madridi székhelyű Arcano Partners befektetési bank vezető közgazdásza is elmondta, az irreális elvárás, hogy kevesebb munka mellett ugyanannyit keressenek az emberek. 

Hiába cél a rövidebb munkaidő és nagyobb jólét, a kormányoknak a hosszabb munkaidőt vállalókat kell segíteniük. Rugalmas munkavégzéssel, átképzésekkel, egyéb juttatásokkal kell ösztönözni az embereket. Ha a munkaadók jobb részmunkaidős és rugalmas szerepköröket kínálnak, azok az emberek, akik egyébként teljesen kívül maradnának a munkaerőpiacon, munkához jutnának, ami növelhetné a gazdaság erejét.