Hétfőtől heti 6 napot és 48 órát kötelesek dolgozni a versenyszféra munkavállalói a vonatkozó jogszabály megváltoztatása után. A kormány szerint a népességcsökkenés és a szakképzett munkaerő hiánya tette szükségessé az intézkedést, a szakszervezetek azonban „barbárnak” találják.
Amikor szinte minden civilizált országban négynapos munkahetet vezetnek be, Görögország úgy dönt, hogy a másik irányba indul. Ennek semmi értelme
– méltatlankodott Ákisz Szotiropulosz, az Adedy köztisztviselői szakszervezet bizottságának tagja a The Guardiannek.
Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök korábban időzített bombának nevezte a görög korfa átalakulását. A becslések szerint mintegy 500 ezer, főként iskolázott fiatal hagyta el a 10,5 milliós országot a 2009-es adósságválság kirobbanása óta.
A hatnapos munkahét csak az éjjel-nappal szolgáltatásokat nyújtó magánvállalkozásokra vonatkozik. A meghosszabbított munkahét keretében az egyes iparágakban és gyártóüzemekben dolgozók további napi két órát vagy egy nyolcórás műszakot dolgozhatnak, legfeljebb a napibérben számolt 40 százalékos pótlékkal.
A jobbközép kormány szerint ezzel elejét veszik annak, hogy az alkalmazottak nem kapnak fizetést a túlórákért, valamint csökkentik a be nem jelentett munkavégzést is.
A szabályozás kritikusai szerint ez lehetővé teszi, hogy a munkaadók szabják meg, hogy szükséges-e hatodik munkanap egy héten, ami az ötnapos munkahét haláltusája. Szerintük a munkaügyi reform csorbítja a munkavállalók jogi védelmét és jogait. Fontos megjegyezni, hogy Görögországban alig van hagyománya a munkahelyi ellenőrzéseknek, így a kihágások gyakoriak is lehetnek.
Grigorisz Kalomoirisz, a nyugdíjas pedagógusok szakszervezetének, a Peseknek a vezetője szerint a munkaügyi reformmal a kormány
a nyugdíjaskorúakat is munkára ösztönzi.
„A 900 eurós átlagos havi fizetésből élő görögök nagy részének csak 20 napi megélhetésre elég a fizetése egy hónapban. A legújabb barbár intézkedés nem fogja megoldani a munkaerőhiány alapvető problémáját. Sokan úgy érezzük, hogy ez nagyon igazságtalan a munkanélküli fiatalokkal szemben, akiknek talán soha nem is lesz munkájuk.”
A TimeCamp adatösszegző oldal szerint Görögországban az átlagos havi fizetés 1000 és 1500 euró, azaz 395 ezer és 593 ezer forint között mozog idén.
Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint már most is a görögök dolgozzák a leghosszabb, 40 órás munkahetet a blokkban, miközben sokkal kevesebb fizetést kapnak, mint az átlag. A baloldali ellenzék szerint „a brit árak országában bolgár fizetéseket adnak”, ami fokozza az agyelszívást, azaz a képzett munkaerő elvándorlását.
A szakszervezetek szerint a túlórák miatt a munkaadók már jó ideje kevesebb dolgozót vesznek fel, ami egyáltalán nem teszi termelékenyebbekké őket.
Fizetett szabadság: kiderült, hogy mennyit pihenhetnek az európaiakEurópában széles skálán mozog, hogy mennyi szabadságot kapnak a munkavállalók . A fizetett szabadságok és szabadnapok számának megítélésében ugyanis eltérő a gyakorlat a különböző országokban. Az Európai Unió tagállamaiban azonban egy közös van: az éves szabadság minimális ideje húsz nap. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.