Francia választás: kialszik a lámpa Berlinben, ha Le Pen nyer

Gyakorlatilag kivégezné az európai árampiacot Marine Le Pen. A Nemzeti Tömörülés (NT) vezetője a szükséges változásokat azzal magyarázza, hogy számára a franciaországi rezsi csökkentése a legfontosabb. A lépés azonban jócskán meggyengítené Európa legnagyobb  áramszolgáltatója, az Electricité de France (EDF) pozícióit is.

– mondta Nicolas Goldberg, a párizsi Colombus Consulting energiáért és környezetért felelős partnere. Ennek egyszerű magyarázata van: az áramexport csökkentésével az EDF bevételei is meredeken zuhannak, arról nem is beszélve, hogy az atomerőművek karbantartására is kevesebb jutna.  

Francia árak

A nacionalisták újra bevezetnék az úgynevezett francia áramárakat. Ilyen árszabás most is létezik, kereskednek is vele az Európai Energiatőzsdén, de erősen befolyásolja őket a szomszédos országok helyzete, miután Európának összekapcsolt energiapiaca van. 

és ennek helyébe egy kétoldalú megállapodásokon nyugvó rendszert léptet – erről beszélt a párt gazdasági és energiaplatformjának vezetője, Jean-Philippe Tanguy.

Bőven vannak aggodalmak

Kétségek merülnek fel arra vonatkozóan, hogy a terv egyáltalán jogilag megvalósítható-e az Európai Unió keretein belül, de az, hogy Franciaország szembefordul a piaci rendszer elvével, már önmagában is aggasztó. Ne felejtsük el, 

Ennek jelentőségét Európa utoljára 2022-ben, az energiaválság idején tapasztalhatta meg, ekkor ugyanis az elöregedett reaktorokban problémák adódtak, és az orosz energia elapadásával egy időben ez kontinensszerte nagy gondokhoz vezetett.  

 – foglalta össze véleményét Catherine MacGregor, az Engie SA francia áram- és gázszolgáltató vezérigazgatója a La Tribune Dimanche újságban a múlt hónapban. 
Ugyanakkor az NT illetékese, Tanguy szerint a jövőben, 

Kampányígéret, vagy realitás?

Az energiaszámlák csökkenésének ígérete valóban erős üzenet a választók számára. Annál is inkább, mert ugyan Emmnuel Macron kormánya 2022-óta több tízmilliárd eurót költött a francia fogyasztók megvédésére a magasabb rezsiszámlák miatt, ám a politikai vezetés végül arra kényszerült, hogy fokozatosan a végfelhasználókra hárítsa a magasabb árakat. Bruno Le Maire pénzügyminiszter is megszólalt a kérdésben, azzal érvelt, hogy a piaci trendeknek köszönhetően a jövő év elején akár 15 százalékkal is csökkenhet az áram fogyasztói ára. Ennek hátterében a rekordmértékű megújulótelepítések és az EDF nukleáris termelésének felfutása áll.

Berlin pácban

Ha a Németországban kialakuló belpolitikai válság nem lenne elég, a Scholz-kabinet orra alá még a franciák is borsot törnek. Európa legnagyobb gazdaságában az áramárak jelenleg is a francia árak felett vannak, köszönhetően annak, hogy az elmúlt évtizedben bezárták az ország nukleáris létesítményeit. 

Robert Habeck gazdasági miniszter meg is kongatta a vészharangot: ha nemzetállamokra osztjuk Európát, és csak Franciaországban gyártanak francia pénzből a franciáknak, akkor a jólétet veszíti el Európa. „Remélem a választás után másképpen alakul a helyzet” – hangsúlyozta. 
Sokat elárul az is, hogy a francia energiatermelő, az EDF jelentése szerint profitál Franciaország a közös energiapiacból, legutóbb például a 2022-es energiaválság idején. 

Az S&P Global elemzése szerint a németek nagyon rosszul járnának a francia bezárkózással. A német atomerőművek bezárása miatt az ország 2023-ban 10 terawattóra villamos energiát volt kénytelen importálni, jelentős részét Franciaországból. Németországgal ezt megelőzően utoljára 2002-ben fordult elő, hogy energiaimportra szoruljon.