Macron nem finnyás az orosz kapcsolatra, busás üzletet kötött a szerb elnökkel

Franciaország és Szerbia 11 kétoldalú megállapodást írt alá: Belgrád 2,7 milliárd euró értékben vásárol 12 francia gyártmányú Rafale vadászrepülőgépet, ami a pótalkatrészeket is tartalmazza. Emmanuel Macron francia elnök tegnap érkezett kétnapos látogatásra Belgrádba.

A felek megegyeztek a kritikus nyers ásványi anyagok, például a lítiummal kapcsolatos üzletről, valamint az energia, egész pontosan a nukleáris ipar is kiemelt helyet kapott a megbeszéléseken. Macron kijelentette, hogy sokan bírálják Belgrádot, amiért jó kapcsolatot ápol Oroszországgal és Kínával, de ő tiszteletben tartja Szerbia szuverenitását.

Hozzátette: a megállapodás történelmi jelentőségű. Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök közölte, hogy az üzlet jelentősen növeli a hadsereg műveleti képességeit. Moszkva kapcsán pedig azt mondta, hogy Szerbia nem vezetett be szankciókat, és ezt a jövőben sem tervezi, a döntést pedig nem szégyelli.

Szorosabb gazdasági kapcsolatok

Az elmúlt években folyamatosan erősödnek a gazdasági kapcsolatok Franciaország és Szerbia között, amely igyekszik Oroszország és a Nyugat között egyensúlyozni az orosz–ukrán háború kirobbanása óta, továbbá 2012 óta uniós tagjelölt.

Az immár Ferihegyen is érdekelt francia Vinci felügyeli a belgrádi Nikola Tesla repülőtér évek óta tartó felújítását, francia csoportok építik a főváros első metróállomását és egy korszerű szennyvíztisztító telepet is. 

Az országban mintegy száz francia vállalat van jelen, amelyek 12 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. Párizs balkáni befektetéseinek 80 százaléka irányult Szerbiába. Déli szomszédunk csatlakozna az atomerőművel rendelkező országokhoz, amihez forrást keres, ebben pedig Franciaország ideális partner lehet. Párizs egyben mindig megvédte Belgrádot az európai politikában.

A fehér arany

A megállapodás lenne a legújabb lépés azok sorában, amelyekkel Belgrád próbálja elnyerni Európa kegyeit. Júliusban egyezményt írtak alá az Európai Unióval az ország lítiumbányászatának fejlesztéséről, amelyet kulcsfontosságú építőelemnek tekintenek Európa zöldgazdaságra való áttéréséhez.

A bányanyitás ötletét azonban sokan ellenzik Szerbiában, a helyi környezetvédők levelet is írtak Macronnak a látogatása előtt, amelyben a segítségét kérik. A szerb környezetvédelmi szervezetek szövetsége (SEOS) szerint a Jadar folyó völgyében tervezett lítiumbánya súlyos környezeti kockázatot jelent.

A tiltakozások ellenére a szerb kormány a nyáron visszaállította a Rio Tinto vitatott lítiumbánya-nyitásának 2022-ben visszavont engedélyét, és Vucic továbbra is szilárdan támogatja a projektet. A bánya 2028-ban nyílhat meg.

Elsősorban Koszovó kérdése az, ami nehezíti Szerbia uniós csatlakozását, mivel ez nem megy a kétoldalú kapcsolatok normalizálása nélkül. Belgrád azonban 2008 óta nem hajlandó független államnak elismerni Koszovót.