Nehéz visszavinni a feldolgozóipart az Egyesült Államokba

Joe Biden büszkén hirdeti, hogy elnöksége alatt mennyi feldolgozóipari munkahelyet teremtett az Egyesült Államokban, a két elnökjelölt, Kamala Harris és Donald Trump pedig még nagyobb előrelépéssel kecsegtet, de nagyon nehéz lesz beváltani az ígéreteiket.

A jelenlegi ciklusban valóban irgalmatlan pénzeket öltek az amerikai feldolgozóiparba, elég arra emlékeztetni, hogy 52 milliárd dollárral támogatták a csipgyártást, és 1200 milliárd dolláros forrást tartalmaz a kongresszus által elfogadott infrastruktúra-fejlesztési terv – emlékeztetett elemzésében a CNN. (Egy dollár 356,3 forint.)

Beindultak a magánbefektetések is, és ez elég is volt ahhoz, hogy a világ legnagyobb gazdasága talpra álljon a koronavírus-válságból, messze azonban még az út vége – ha elérhetőek egyáltalán a kitűzött célok.

Alig nőtt a foglalkoztatottak száma

A munkaügyi minisztérium legfrissebb, augusztusi adatai szerint 

és az év első nyolc hónapjából négyben csökkent az álláshelyek száma.

Az ágazat ugyanis egy sor problémával küzd, amelyek közül a legsúlyosabb az alacsony kereslet és a magas kamatok. Ez kivárásra készteti a gyártó cégeket, de aggasztó jel lehet az iparág jövője szempontjából is.

„A csökkenő megrendelések és a növekvő készletek kombinációja a másfél éve látott legborúsabb képest festi a termelési tendenciákról, és az egyik legaggasztóbb jelzés a globális pénzügyi válság óta” – figyelmeztetett Chris Williamson, az S&P Global Market Intelligence vezető üzleti közgazdásza.

Hiába kaptak ugyanis a gyártók az elmúlt években erőteljes támogatást, nem fognak különösebben sietni a munkaerő-felvétel felgyorsításával vagy a termelés felfuttatásával, ha a kereslet kilátásai bizonytalanok. Ráadásul sok gyártó ideges a közelgő amerikai elnökválasztás és a kamatlábak sorsa miatt is, így jegelik a munkaerő-felvételi terveket.

Ismét nőnek az árak

A gyártók továbbra is küzdenek a tartós árnyomással, amely az S&P Global szerint „tavaly április óta a leggyorsabb ütemben erősödik”. Az emelkedő költségek pedig vagy rontják a munkáltatók eredményét, vagy áthárítják azokat a fogyasztókra, szinten tartva az inflációt.

az ország legnagyobb exportőre, a Boeing például egyre mélyebb pénzügyi gödörbe zuhan, az autógyártóknak pedig kemény versenyben kell helytállniuk a kínaiakkal szemben, amelyek elárasztják a világpiacot elektromos járműveikkel. 

Nem szabad megfeledkezni arról a tényről sem, hogy a munkaerő továbbra is olcsóbb sok más országban, mint az Egyesült Államokban, ahol szinte új életre keltek a szakszervezetek, és sikeresen érvényesítik is a követeléseiket. Konkrétan a csipiparban pedig komoly problémát jelent a szakképzett munkaerő hiánya is.

Nem reménytelen teljesen a helyzet

Vannak azonban pozitív jelek is. A Federal Reserve több mint négy év után elkezdte radikálisan csökkenteni a kamatlábakat és további vágásokat ígér még az idén, ami nagy könnyebbséget jelent majd minden méretű amerikai vállalatnak a legkisebbtől a legnagyobbig.

A cégek ugyanis hitelből működnek az Egyesült Államokban az alapítás percétől kezdve. Az alacsonyabb kamatok azonban nem csupán a költségeket csökkenti, hanem felpörgethetik a fogyasztói keresletet is, vagy legalábbis megmenthetik a gazdaságot attól, hogy recesszióba zuhanjon.

„Feláll vajon ismét a gazdasági dominó, ahogy a Federal Reserve irányadó rátája visszatér a semleges szintre? Nem vagyunk benne biztosak” – írta eheti jegyzetében Lauren Goodwin, a New York Life Investments közgazdásza és vezető piaci stratégája. „A feldolgozóipar már több mint 20 hónapja zsugorodik, annak ellenére, hogy következetes építkezés folyik a félvezető-ellátási láncba történő beruházások terén” – emlékeztetett.

Bár „a fékeket lazító Federal Reserve segíthet abban, hogy a gazdasági ciklus tovább tartson, nem egyértelmű, hogy a gazdasági aktivitás javulni fog” – tette hozzá.