Energiaválság sújtja Egyiptomot

Egyiptomot a nyáron áramszünetek sújtották, aminek a gázhiány az oka. Az arab országban néhány éve indult a kitermelés a Zohr gázmezőn, ezért a kormány arra számított, hogy a projekt segít elérni az önellátást az energia terén, és évi 2,8 milliárd dollárnyi importköltséget takarít meg.

A közelmúltig Egyiptom cseppfolyósított földgázt (LNG) is szállított Európába, valamint arra törekedett, hogy kereskedelmi csomóponttá váljon. Kairó a saját termelése mellett izraeli és ciprusi energiahordozók exportálását is tervezte, most azonban ideiglenesen leállította a kivitelt, és arra kényszerült, hogy újra megkezdje az LNG-behozatalt. 

Az Financial Times szerint az egyiptomi gáztermelés jelentősen csökkent: az összes gázmező éves össztermelése a 2021-es 70 milliárd köbméterről idén 53 milliárd köbméterre esett vissza. A népesség viszont folyamatosan nő, a 107 milliós országban egyre több energiát igényel a lakosság, főleg nyáron. A válság enyhítésére Egyiptom 1,2 milliárd dollárt különített el a kezdeti energiaimport finanszírozására.

A szállítmányok főleg az Egyesült Államokból érkeztek, és az áprilisban kezdődött áramkimaradások augusztus elején véget értek, de a kormány szerint szeptember közepén újraindulhatnak. Kairó a múlt hónapban pályázatokat írt ki, hogy feltárják a Földközi-tenger és a Nílus-delta területén lévő lehetséges olaj- és gázkészleteket, ami a jövőben segíthet enyhíteni az energiaválságot.

Nagy bajban az egyiptomi gazdaság

Az áramszünetek hátráltatták az egyiptomi gazdaságot, miközben az ország több problémával is küzd: a kormány az elmúlt években GDP-arányosan több mint 90 százalékos államháztartási hiányt halmozott fel. A vezetés főként az infrastruktúrára és a fegyveres erők felszerelésére fordította a pénzt.

A háztartások helyzetét a tartósan magas, júliusban 25 százalékos infláció is nehezíti. Az olyan, kulcsfontosságú nyersanyagok ára, mint a cukor, majdnem megduplázódott, a hagyma ára csaknem 400 százalékkal emelkedett.  A minimálbér havi hatezer egyiptomi font (kevesebb mint 44 ezer forint), ezért

Az ország a 2011-es arab tavasz forradalma óta teljesen körbeért, az akkori nehézségek visszatértek, esetenként pedig még súlyosabbak, mint bármelyik korábbi kormány alatt. Az egyiptomiak szerint Abdel-Fattáh esz-Szíszi vezetése is tükrözi a problémákat, amely hatalmas projektekre költi a pénzt, például új fővárost építenek a sivatagban.

Néhány év alatt a költési szokások teljesen megváltoztak: a lakosság körében a részletfizetések már nemcsak az olyan termékeknél megszokottak, mint a bútorok vagy a háztartási gépek, hanem az élelmiszerek és a ruházati cikkek esetében is.

Egyiptom rengeteg pénzért kizöldítené a sivatag egy részét is, amihez azonban annyi víz szükséges, hogy a jelenlegi generáció elhasználhatja a jövő vízkészletét. Ráadásul a hadsereg a gazdaság hatalmas részét ellenőrzi, a gyáraktól a mezőgazdasági területekig, és kiváltságos helyzetét kihasználva kiszorítja a versenytársakat. Sőt, a hadsereg rendszeresen végezteti sorkatonákkal a földmunkákat.