A Moody's leminősítette Izraelt, túl sokba kerül a háború a zsidó államnak
A Moody’s Ratings idén másodszor is leminősítette Izraelt. A 12 hónapja tartó háború Gázában és a Hezbollah ellen túlságosan sok pénzbe kerül a zsidó államnak. A Moody’s két fokozattal, A2-ről Baa1-re csökkentette Izrael besorolását. Bár az ország még nem csúszott be a befektetésre nem ajánlott besorolásba, de a kilátásai így is negatívak.
A geopolitikai kockázat csak fokozódik és ez hosszabb távon negatív következményekkel jár Izrael hitelképességére nézve – olvasható a Moody’s közleményében. Hozzátették, hogy további aggodalomra ad okot, hogy Izrael és a Hezbollah közötti konfliktus nagyon elmélyül.
Az izraeli hadsereg pénteken jelentette be, hogy megölte a libanoni terrorszervezet vezetőjét, Haszan Naszrallah sejket. Naszrallah több mint 30 éve irányította a Hezbollahot, az arab világban pedig nagy tekintélynek örvendett. Haszan Naszrallah volt az egyetlen vezető az iszlám világban, akinek sikerült győzelmet aratni Izrael felett, amikor 18 év után kiűzték a zsidó állam hadseregét Libanon területéről.
A Moody’s azt is írta, hogy a gázai események is aggasztóak, annak ellenére, hogy a harc intenzitása csökkent. Tel-Aviv figyelme most Libanon és a Hezbollah felé terelődött. A nemzetközi közösség most attól tart, hogy Izrael szárazföldi csapatokkal is bevonul Libanon területére. A zsidó állam egyelőre csak légi csapásokkal küzdött a Hezbollah ellen. Az Egyesült Államok és az arab világ kétségbeesettek próbálja elkerülni ezt a forgatókönyvet.
Az izraeli pénzügyminiszter azt mondta, hogy a Moody’s döntése túlzott és indokolatlan.
A leminősítés nem tükrözi az izraeli költségvetés és makrogazdasági helyzetét. Természetesen a háborúk érintik az ország gazdaságát, de a hitelminősítő cég döntése így is indokolatlan – mondta Jali Rothenberg.
A Moody’s leminősítése még az előtt született, hogy Izrael végzett a Hezbollah vezetőjével.
A pénzügyminiszter nyilatkozata ellenére az egyértelmű, hogy a háborúk jelentősen megviselik az izraeli költségvetést. Olyan területekre nem jut elég pénz, mint a turizmus, a mezőgazdaság, vagy az építőipar. Izraeli tisztviselők szerint a jövő év végéig a háborús költségek nagyjából 66 milliárd dollárra nőjenek, ami az ország GDP-jének 12 százaléka.
Az izraeli pénzügyminisztérium 1,9 százalékról 1,1 százalékra csökkentette a 2024-es gazdasági növekedés előrejelzését. A jövő évi becsléseket 4,6 százalékról 4,4 százalékra mérsékelték. A pénzügyminiszter sürgeti a törvényhozást, hogy minél előbb fogadják el a 2025-ös költségvetést. Jali Rothenberg és az izraeli központi bank egyaránt azt állítja, hogy a költségvetés elfogadása késésben van, pedig az országban megszorításokra van szükség a háború finanszírozására.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.