A kínai feketepiacot nyögik a nyugati luxusmárkák
A luxuscikkek kínai szürke- és feketepiaca virágzik, mivel a gyengélkedő ázsiai gazdaságban egekbe szökő árak ellenére a fényűzés nem ment ki a divatból. A belföldön eltűnő vagy külföldről becsempészett áruk azonban akkora problémát okoznak a nyugati márkáknak, hogy az még az árfolyamukon is léket ütött.
Az LVMH, a világ legnagyobb luxuskonszernje a múlt héten 3 százalékos negyedéves profitcsökkenésről számolt be, ami a világjárvány óta első alkalommal fordult elő. Egy másik divatóriás, az olasz Salvatore Ferragamo pedig hasonlóan lesújtó adatokat közölt.
A márkák nem titkolják, hogy szerintük miért szakadtak be az eladásaik: bár pár éve még az tartotta fenn őket, a kínai kereslet a közelmúltban egyszerűen eltűnt.
A luxusmárkákat a koronavírus-járvány után a kínai kereslet történelmi magasságokba röpítette, most azonban egyértelműen azt látjuk, hogy az ázsiai vásárlók messziről elkerülik a boltjaikat
– nyilatkozta Max Piero, a Re-Hub luxusinformációs tanácsadó cég vezérigazgatója a Reutersnek.
Valójában azonban az ázsiai kereslet nem vált kámforrá: a luxustermékek továbbra is népszerűek és kelendők, a kínai vásárlók azonban már nem hajlandók annyit kiadni ezekre a státuszszimbólumokra.
S mivel a környező országokban az árak sokkal alacsonyabbak, a márkaboltok helyett a vásárlók inkább alternatív forrásokat keresnek.
Óriásira hízott a kínai feketepiac
Ezt az évi 57 milliárd dollárosra becsült piacot az elmúlt években az olyan platformok, mint a DeWu felemelkedése táplálta, ahol a gyakran tengerentúlról beszerzett luxustermékeket 20 és 50 százalék közötti kedvezménnyel árulják a hazai üzletek áraihoz képest.
A Re-Hub becslése szerint a DeWu 48 márkájának értékesítése a második negyedévben 19 százalékkal, több mint 7 milliárd jüanra – több mint 364 milliárd forintra – nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Az iparági vezetők szerint emellett a használtcikk-piac, a párhuzamos import és más szürkepiacok – helyi nevén a határokon átnyúló „daigou” kereskedelem – növekedését az ország lassuló gazdasága is táplálja, mivel egyre többen szeretnének némi pénzt keresni a luxuskollekcióikból.
A luxusmárkák emelkedő árai mellett rengeteg ember kénytelen új bevételi forrásokat találni, az előző években felhalmozott luxuscikkek pedig most kiváló befektetésnek bizonyulnak
– magyarázta Yi Kejie, a DeWu elemzője.
A fogyasztást jelző kínai kiskereskedelmi forgalom szeptemberben csak visszafogott, 3,2 százalékos növekedést mutatott, és ez a gyengeség rossz jel a globális luxusipari óriások számára, mivel Kína az ágazat világszintű bevételeinek mintegy 25 százalékát adja.
A fogyasztók növekvő érdeklődése a használt- és a feketepiacok iránt további fejfájást okoz a felső kategóriás márkáknak, amelyek igyekeznek megvédeni eladásaikat Kínában.
A Louis Vuitton és a Dior márkát ellenőrző LVMH vezetői a harmadik negyedéves eredményük közzététele után azonban megvédték a márkák felső kategóriás törekvéseit, és azt mondták, hogy nem tervezik új, megfizethetőbb termékek bevezetését.
A nyugati márkák abban bíznak, hogy ez csak átmeneti helyzet, és a gazdasági fellendülést követően boltjaikat újra elárasztják a vásárlók. A mi platformjaink azonban ezután is népszerűek lesznek, mert rengeteg ember rájött, hogy nem kell annyit fizetni a termékekért
– jelentette ki Zhu Tainiqi, a használt luxuscikkek piacterének, a ZZER-nek az alapítója, aki szerint a gyártók azzal járnának a legjobban, ha ők is belépnénk a használtcikk-piacra.
A kínaiak spórolásába mások rokkannak bele
Nem csak Peking problémája az alacsony fogyasztás, mert a kínai vállalatok mindent exportálnak, amit nem tudnak otthon eladni. Az exporttöbblet már a globális GDP 1 százalékát közelíti, amit külkereskedelmi hiányként kényszerítenek rá a világra. Országok sora fontolgat védővámokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.