BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Arnault kínai luxus

A kínai feketepiacot nyögik a nyugati luxusmárkák

Az ázsiai boltok kiürülése a vállalatok árfolyamának is ártott. A kínai vásárlók azonban nem tűntek el, csak inkább a feketepiacra mennek, hogy olcsóbban szerezzék be a luxustermékeket.

A luxuscikkek kínai szürke- és feketepiaca virágzik, mivel a gyengélkedő ázsiai gazdaságban egekbe szökő árak ellenére a fényűzés nem ment ki a divatból. A belföldön eltűnő vagy külföldről becsempészett áruk azonban akkora problémát okoznak a nyugati márkáknak, hogy az még az árfolyamukon is léket ütött.

Arnault kínai luxus
Bernard Arnault luxusbirodalmát a spórolós kínai vásárlók kényszerítik térdre / Fotó: AFP

Az LVMH, a világ legnagyobb luxuskonszernje a múlt héten 3 százalékos negyedéves profitcsökkenésről számolt be, ami a világjárvány óta első alkalommal fordult elő. Egy másik divatóriás, az olasz Salvatore Ferragamo pedig hasonlóan lesújtó adatokat közölt.

A márkák nem titkolják, hogy szerintük miért szakadtak be az eladásaik: bár pár éve még az tartotta fenn őket, a kínai kereslet a közelmúltban egyszerűen eltűnt.

A luxusmárkákat a koronavírus-járvány után a kínai kereslet történelmi magasságokba röpítette, most azonban egyértelműen azt látjuk, hogy az ázsiai vásárlók messziről elkerülik a boltjaikat 

– nyilatkozta Max Piero, a Re-Hub luxusinformációs tanácsadó cég vezérigazgatója a Reutersnek.

Valójában azonban az ázsiai kereslet nem vált kámforrá: a luxustermékek továbbra is népszerűek és kelendők, a kínai vásárlók azonban már nem hajlandók annyit kiadni ezekre a státuszszimbólumokra.

S mivel a környező országokban az árak sokkal alacsonyabbak, a márkaboltok helyett a vásárlók inkább alternatív forrásokat keresnek.

Óriásira hízott a kínai feketepiac

Ezt az évi 57 milliárd dollárosra becsült piacot az elmúlt években az olyan platformok, mint a DeWu felemelkedése táplálta, ahol a gyakran tengerentúlról beszerzett luxustermékeket 20 és 50 százalék közötti kedvezménnyel árulják a hazai üzletek áraihoz képest.

A Re-Hub becslése szerint a DeWu 48 márkájának értékesítése a második negyedévben 19 százalékkal, több mint 7 milliárd jüanra – több mint 364 milliárd forintra – nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Az iparági vezetők szerint emellett a használtcikk-piac, a párhuzamos import és más szürkepiacok – helyi nevén a határokon átnyúló „daigou” kereskedelem – növekedését az ország lassuló gazdasága is táplálja, mivel egyre többen szeretnének némi pénzt keresni a luxuskollekcióikból.

A luxusmárkák emelkedő árai mellett rengeteg ember kénytelen új bevételi forrásokat találni, az előző években felhalmozott luxuscikkek pedig most kiváló befektetésnek bizonyulnak 

– magyarázta Yi Kejie, a DeWu elemzője.

A fogyasztást jelző kínai kiskereskedelmi forgalom szeptemberben csak visszafogott, 3,2 százalékos növekedést mutatott, és ez a gyengeség rossz jel a globális luxusipari óriások számára, mivel Kína az ágazat világszintű bevételeinek mintegy 25 százalékát adja.

A fogyasztók növekvő érdeklődése a használt- és a feketepiacok iránt további fejfájást okoz a felső kategóriás márkáknak, amelyek igyekeznek megvédeni eladásaikat Kínában.

A Louis Vuitton és a Dior márkát ellenőrző LVMH vezetői a harmadik negyedéves eredményük közzététele után azonban megvédték a márkák felső kategóriás törekvéseit, és azt mondták, hogy nem tervezik új, megfizethetőbb termékek bevezetését.

A nyugati márkák abban bíznak, hogy ez csak átmeneti helyzet, és a gazdasági fellendülést követően boltjaikat újra elárasztják a vásárlók. A mi platformjaink azonban ezután is népszerűek lesznek, mert rengeteg ember rájött, hogy nem kell annyit fizetni a termékekért 

– jelentette ki Zhu Tainiqi, a használt luxuscikkek piacterének, a ZZER-nek az alapítója, aki szerint a gyártók azzal járnának a legjobban, ha ők is belépnénk a használtcikk-piacra.

A kínaiak spórolásába mások rokkannak bele

Nem csak Peking problémája az alacsony fogyasztás, mert a kínai vállalatok mindent exportálnak, amit nem tudnak otthon eladni. Az exporttöbblet már a globális GDP 1 százalékát közelíti, amit külkereskedelmi hiányként kényszerítenek rá a világra. Országok sora fontolgat védővámokat.

 

 

 

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.