Hűvös nyár után forró ősz az alappiacon

Az alapok összesített vagyona még júniusban lépte át a 600 milliárd forintot, s jelenleg ez az összeg már 630 milliárd forintot tesz ki. Az önmagában kedvező tendencia azonban negatív folyamatokat takar. A bővülést mindössze két konstrukció generálta. Az OTP Optima immár 332 milliárd forintos nettó eszközértékével uralja a kötvényalapok piacát, de a Budapest (I.) Állampapír is egyre inkább elszakad a mezőnytől 40,7 milliárd forintos tőkéjével.
Mindkettő kötvényalap, azonban a típuson belül az alacsonyabb kockázatú szintet képviselik. Itt egyébként megfigyelhető, hogy egyre inkább két "altípus" jelenik meg. Az egyik csoport -- ide tartozik az említett két termék is -- rövidebb futamidejű eszközökből tölti fel portfólióját, így kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújt. Ez lényegében azt jelenti, hogy 6--12 hónapos összehasonlításban az elért hozam alig ingadozik, és rendszerint meghaladja az infláció mértékét, a bankbetétek kamatánál pedig egyértelműen vonzóbb tőkejövedelmet biztosít.
A kötvényalapok másik csoportja hosszabb futamidejű eszközökből válogat, így rövidebb távon érzékenyebb a piaci változásokra. Nagyobb időtávú összehasonlításban viszont jobb hozamot termel, erre példa a Budapest (II.) Kötvény és a Budapest (I.) Állampapír két- és hároméves hozamainak összevetése.
A két csoport a befektetési döntés kialakításánál is megkülönböztethető. Az alacsonyabb kockázatú kötvényalap benchmarkjában rendszerint nagyobb súlyt képvisel a CMAX index, míg a hosszabb futamidejű termékeknél inkább a MAX index a mérhetőség alapja.
A részvényalapoknál egyetlen örömteli jelenség a következetesség, egyik alap sem csökkentette részvénykitettségét 50 százalék alá. Ez az elmúlt hónapokban igen gyenge teljesítményt jelentett, de a kiszámítható befektetési politika a tiszta piaci viszonyok alapvető feltétele. Garantálja azt, hogy aki most kíván befektetni erre a területre, az részvényalapnak titulált termék helyett nem vegyes konstrukciót fog vásárolni.
Régi meggyőződésünk, hogy a befektetési piac fejlődésének egyik legnagyobb gátja az elmaradott törvényi szabályozás. Hosszú előkészítés után végre a parlament elé került a tőkepiaci törvény tervezete, ami a befektetési alapoknál is lényegesen új szabályokat vezet be. Oldódtak a befektetési korlátok, tisztultak a homályos fogalmak, és számos új terméktípus is megjelenhet. Az elkövetkező hetekben részletesen elemezzük a tervezet alapokra vonatkozó rendelkezéseit.