BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Alig szigorodó tőkekövetelmények az alapoknál

A termékek számának a korábbinál szerényebb mértékű emelkedése egészséges tőkekoncentrációt indított el a befektetési alapok piacán. Mára 44 konstrukció tőkéje haladja meg az egymilliárd forintot, és egyre csökken a kis alapok száma. A tőkepiaci törvény tervezete a tőkekövetelményekre is új szabályozást ad, bár a követelmények még így sem tekinhetőek szigorúnak.

A nyár eleje óta ismét növekvő piacon a jelenleg működő 96 nyilvános és nyílt végű alap közül 43 tőkéje haladja meg az 1 milliárd forintot, és mindössze 8 van a -- jelenlegi törvény szerint meghatározott -- minimális induló saját tőke mértéke alatt. A tavalyi évhez képest jelentősen csökkent a "minialapok" száma, és várható, hogy megszűnéssel vagy beolvadással tovább konszolidálódik ez a terület. A K&H és az ABN Amro összeolvadása természetesen az alapkezelőkre is hatással van, így itt is várható a hasonló stratégiájú konstrukciók összeolvadása. Némileg hasonló a helyzet az Erste Bank Alapkezelőnél, amely a Dunainvesttől átvette a a két Imperiál-alap és a Duna-alapok kezelését. A közeljövőben ezek további sorsáról is döntés születik.
A tőkepiaci reform az alapok létrehozásával és működtetésével kapcsolatos tőkekövetelmények terén is magasabbra teszi a mércét.
A minimális induló tőke a duplájára fog emelkedni, ami a nyilvános módon létrehozott értékpapíralap esetén 200 millió, míg ingatlanalap esetén 1 milliárd forintot fog jelenteni. A zárt körben létrehozott befektetési alap legkisebb induló saját tőkéje a régi szabályozás szerinti mértékű marad, azaz értékpapíralapnál 100, ingatlanalapnál 500 millió forint. A zártkörű alap a fejlettebb piacokon népszerű forma a sajátos rendeltetésű vagyon kezelésében. Ideális -- többek között -- az önkormányzati, az egyházi, az alapítványi pénzek és a nagyobb magánvagyonok fialtatására is. A magyar piacon fejlődésének eddig alapvető gátját képezte az, hogy a befektetési korlátai túlzottan szigorúak. Ezek indítását nem kell nyilvánosságra hozni, információink szerint jelenleg 5-6 zártkörű alap működhet Magyarországon.
A tőkekivonások révén összezsugorodott alapok bizonytalanságot jelentenek a befektetőknek, így ezek működését korlátozni kívánják. Nyilvános értékpapíralap esetén, a három hónapnál hosszabb időre 50 millió forint alá eső tőkénél, az alapkezelő semmilyen díjat, illetve költséget nem terhelhet az alapra. Ez mindaddig áll, amíg az utolsó három hónpara számított átlagos saját tőke ismét meg nem haladja az 50 millió forintot.
Megjegyzendő, hogy ezek az értékek sem tekinthetőek túlzottan magasnak. A hosszabb távú költséghatékony működtetés ugyanis 300 millió forint alatt gyakorlatilag megoldhatatlan. A kisebb alapok egyébként általában "kvázi" zártkörű alapok, hiszen nem ritka, hogy egyetlen befektető pénze van benne.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.