Megbízható hozamok az állampapírokból

Kiegyensúlyozott számokat mutatnak fel a hazai kötvényalapok, igazolva az egyre növekvő befektetői bizalmat. Ezt a típust inkább 12 hónapot elérő időtávra javasolják, ehhez képest az éven belüli hozamokra sem lehet panasz.
A pénzpiaci alapok teljesítménye kismértékben csökkent, de ez az infláció mérséklődésével magyarázható, így a reálhozam lényegében változatlan.
A részvényalapok egy jegyre jutó nettó eszközértékeiben továbbra sem lelhető fel biztató elem, amin természetesen a tőzsdei klíma miatt nem is lehet csodálkozni.
Magyarázatra szorul a nemzetközi kötvényalapok három hónap alatt elért kiugró teljesítménye. Ennek oka elsősorban az amerikai államkötvények jelentős hozamesése volt, melynek döntő része az amerikai terrorcselekmények után következett be. Fundamentális okként pedig az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) sorozatos kamatcsökkentéseit kell említenünk. Az elemzők szerint 50 bázispontos kamatvágásra még novemberben is sor kerülhet, így az irányadó kamat 2 százalékra csökken, erre pedig 1958 óta nem volt példa. Megjegyzendő persze az is, hogy ezzel nagyrészt kimerül a gazdaság élénkítéséhez használható monetáris fegyvertár.
A nemzetközi kötvényalapok tehát -- szemben a hazai kötvénykonstrukciókkal -- kockázatosak, így hosszabb távra ajánlható befektetések. Ilyen időintervallumban is elsősorban az árfolyamkockázatok csökkentésére szolgálnak. Ezzel egyébként a befektetők is tisztában vannak, hiszen egyetlen termék tőkéje sem éri el az egymilliárd forintot.
A devizaliberalizáció és a forint lebegtetési sávjának kiszélesítése -- a meglévő szabályozási keretek között -- is új lehetőségeket kínál a nemzetközi alapok számára. Lényegében eddig ismeretlen típus jön létre azzal, hogy a Budapest Nemzetközi Kötvény Alap napokon belül megváltoztatja befektetési politikáját, és eszközeinek nagy részét amerikai kincstárjegyekbe (treasury bill) fekteti. Ez a tipizálásban külföldi pénzpiaci alapot jelent, ami a devizában tartott megtakarításoknak jelent majd alternatívát.
A másik újdonság az lehet, ha a nettó eszközérték nem forintban kerül majd megállapításra. Ennek a lehetőségét már vizsgálják olyan alapkezelők, amelyek euróban denominált eszközökből építették fel portfóliójukat. A nettó eszközérték jelenlegi megállapítása ugyanis értelemszerűen árfolyamkockázatot is magában hordoz, márpedig egy befektetési alapnak nem feltétlenül az ilyen mozgások kihasználására irányul a stratégiája. A nettó eszközérték devizában történő megállapítása persze csak az alap működéséből iktatja ki az árfolyamkockázatot, a forintért váltott befektetési jegy hozamában mindez realizálódik.