Szokatlanul mozgó indexek

A tőzsdeindexek idei teljesítménye alapján a régebben szokásostól eltérően nem három (fejlett, konvergáló irányú, illetve egyértelműen fejlődő), hanem két kategóriába lehet sorolni a piacokat. Ennek oka azonban - a táblázatunkban is látható nyereségek ellenére - elsősorban nem a felzárkózási folyamat felgyorsulásában, hanem sokkal inkább a fejlett piacokon tapasztalható általános elkedvetlenedésben kereshető.

Az általunk vizsgált négy index (a Dow Jones, a Nasdaq, a DAX és az FTSE) vonatkozásában is két csoport különíthető el. Az amerikai, igen nagy számban technológiai papírokat tartalmazó Nasdaq és a DAX alakulása az idén szinte egyértelműen hanyatló tendenciát mutat. A január közepétől nagyjából február elejéig tartó korrekciós kísérlet is igencsak gyengére sikerült. Az utóbbi héten feltámadó időszakos optimizmus pedig csak arra volt jó, hogy a kiábrándultság ezt követően még nagyobb legyen.

Az idei mélypontok egyébként az egész fejlett kategóriában szinte kivétel nélkül épp ezen a héten következtek be. Csakúgy, mint ahogy a 2002. évi maximumok is. Utóbbiaknál ráadásul egyetlen index sem lóg ki a sorból. A legmagasabb értéket mindegyiknél január 4-én mérték.

A Dow és a FTSE annyiban különbözik a másik két mutatótól, hogy a nem egészen két hónap alatt az év eleji szintnél ugyan sokkal alacsonyabban, de többször is észlelhető volt bizonyos kitörési kísérlet. Ettől pedig a csökkenő trend legalábbis árnyaltabbá vált.

A jelenség mögött kétségkívül az új és a hagyományos gazdaság megítélésének változása húzódik meg. Régi tanulság, hogy a befektetők minél bizonytalanabbnak érzik a pillanatnyi helyzetet, illetve a jövőbeni kilátásokat, annál inkább az úgynevezett menekülőpapírok felé fordulnak. Utóbbiak pedig sokkal nagyobb számban találhatóak a Dow-ban, de az angol index kosarában is.

Minket persze sokkal jobban izgathat, hogy a kelet-európai tőzsdék kifejezetten jónak minősíthető idei teljesítménye vajon tartós lesz-e. Az sem mellékes, hogy amennyiben a fejlett piacokon folytatódik a kedvetlenség, akkor az átterjed-e a ma még nyertesnek tekinthető régióra.

Az összehasonlításhoz használt nem fejlődő indexek azonban - szintén nem a régebben megszokott módon - sokkal kevésbé mutatnak homogén egységet. (Megjegyezzük: az eddig eltelt igencsak rövid idő alaposabb elemzésre semmiképpen sem alkalmas.) A mutatók csupán abban tekinthetők nagyjából azonosnak, hogy a mélypontok rendre az év elejére estek. Kivétel azonban ezen a téren is akad, a törökországi index ugyanis - csakúgy, mint a fejlett országokbeli mutatók - január első hetében érte el csúcspontját. A hasonlóság a mélypont időpontjánál is fennáll. Az ilyen típusú áttekintések korlátjait jól mutatja: az előbbiek ellenére aligha mondhatjuk, hogy a török piacot már a fejlett régióhoz lehet sorolni. Annyit tekinthetünk ténynek, hogy oda nem érkezett friss pénz. Az indexek alakulása és a forgalmi adatok is azt mutatják, hogy a befektetők (újra) leginkább a magyar piacot fedezhették fel.

Elég jelentősen jutott pénz a cseheknek, de a lengyeleknek is. Az ottani gazdasági gondok miatt azonban a friss tőke egy része valószínűleg már el is távozott. A folyamatokat nézve ugyanis nem tévedhetünk nagyot, ha azt feltételezzük: a ma még kimutatható jó indexteljesítmények oka, hogy a január második felében a térségbe zúduló pénz - legalábbis egyelőre - maradt. Azok a befektetők tehát, akik arra "tettek", hogy a gazdasági növekedési kilátások ebben a régióban sokkal jobbak, mint a fejlettebb országokban, még kivárnak. A számokból nyilvánvalónak tűnik, hogy újabb összegek viszont nem érkeztek.

Kérdés tehát, hogy a jövőben az ideérkező merész befektetőknek akadnak-e követőik, vagy inkább ők is csalódottan távoznak. Az elmúlt évek tapasztalatai ugyanis arra utalnak, hogy ennek a rétegnek nem a türelem a legkiemelkedőbb erénye. Abban az esetben pedig, ha valamiért az itteni befektetők is úgy érzik, hogy rosszak, vagy csak az előzőekhez képest kifejezetten romlottak a kilátások, akkor a ma még kedvező kép igen sötétre válthat. Az alacsonyabb likviditás miatt ugyanis minden érintett piacon (megkockáztatjuk, különösen a magyarországin) már viszonylag csekélyebb tőkemozgás is igen jelentős árfolyam-elmozdulást eredményezhet.

B. Varga Judit