Alakul az alapok alapjainak piaca

Az alapok alapja (fund of funds) konstrukció nagy fejlődési lehetőség előtt áll a magyar piacon is. A befutható pályát jól jellemzi az osztrák példa, ahol ez a termék 1998-ban jelent meg a piacon. Mára számuk eléri a 400 darabot, és a friss tőkebefektetések mintegy 30 százaléka ezekbe a konstrukciókba áramlik.

Eddig nálunk ilyen alap indításának terve került nyilvánosságra, már pénzügyi felügyeleti engedélyeztetés alatt áll a Raiffeisen és a Concorde terméke, de minden bizonnyal a legtöbb alapkezelő lát fantáziát ebben a lehetőségben.

A tőkepiaci törvény szerint az alapok alapjának portfóliójában csak kollektív befektetési értékpapírok és a befektetési jegyek viszszaváltását szolgáló likvid eszközök lehetnek. A kollektív befektetési értékpapír lehet befektetési jegy, illetve olyan külföldi intézményben való részvételt tanúsító okirat, amely eszközeit értékpapí-rokba vagy más eszközökbe fekteti. Utóbbiak közzé olyan értékpapírok tartoznak, amelyeket nem a magyar jog szerint meghatározható társaságok bocsátanak ki. (Ilyen például a Budapesti Értéktőzsdén is forgalmazott QQQ, amely a Nasdaq 100 indexét követő portfóliót megtestesítő értékpapír.)

Az alapok alapja konstrukciónál rendkívül enyhék a befektetési korlátok. Az egyetlen ilyen rendelkezés az, hogy ha egy ilyen alap saját tőkéjének legalább 25 százalékát egyetlen befektetési alapba kívánja befektetni, akkor a portfólió jelentős részét képező alap befektetési politikáját és költségeit is ismertetni kell a kezelési szabályzatban. Ez lényegében utat nyit a klasszikus tüköralap (mirror fund) létrehozásához. Ekkor nem történik más, mint hogy egy magyar alap kizárólag egy külföldi alap befektetési jegyeiből vásárol.

A konstrukció másik nagy előnye a költséghatékonyság, hiszen nem egyedi eszközökből kell felépíteni a portfóliót, illetve jóval szolidabb értékpapír-forgalmazási díjakkal lehet dolgozni.

Munkatársunktól