Háttérben az iparági jellemzők

A magyar tőzsdén nem véletlenül nem számol senki iparági indexeket. A börzén forgó papírok köre ugyanis annyira szűk, hogy egy-egy ágazat legfeljebb néhány kibocsátóval képviselteti magát. Ezeknek a papíroknak az árfolyama pedig általában egészen egyedi események és sajátosságok alapján alakul. A legmarkánsabb egyezést talán az áramszolgáltatóknál lehet megállapítani. Itt is érvényesülnek viszont olyan tényezők, amelyek az erre a szektorra kialakított index létjogosultságát némiképp megkérdőjelezhetik.

A tőzsdén egyedül A kategóriás Dél-magyarországi Áramszolgáltató (Démász) közkézhányada és likviditása annyival magasabb a többi társaságénál, hogy az esetleges - megfelelő súlyozással kialakított - áramindex szinte csak ezt az egy papírt tükrözné. Ehhez pedig felesleges bonyolult számításokat végezni, elég ránézni a Démász áralakulására. Ettől függetlenül itt még indokolt lehetne egy ilyen mutató, hiszen az áramszolgáltatók árfolyama hoszszabb távon és átlagosan együtt mozog.

Ne felejtsük ugyanis el, hogy az iparági mutatók arra a célra szolgálnak, hogy az általános tendenciák követhetők legyenek. Amennyiben egy-egy ilyen indexben sok papír szerepel, akkor a kibocsátói sajátosságok elmosódnak. Ezért nem elég az elvi lehetőség ahhoz, hogy iparági indexek alapján vizsgáljuk a hazai tőzsdei fejleményeket. A bevezett papírok száma alapján nem lenne akadálya például egy élelmiszer-ipari mutató bevezetésének. Olyan körülmények között azonban, amikor a likviditáshiány, illetve egyéb tényezők (például az Arago Pick-beli jelenléte) miatt az elemzők is mind kevesebb céggel hajlandók foglalkozni, ennek igen kevesen látnák hasznát.

A jelenlegi fejlemények alapján nálunk most a legcélszerűbb például egy állam által befolyásolt kibocsátók (áábk) mutató kidolgozása lenne. Ennek kosarába bekerülhetnek az áramszolgáltatók mellett a gyógyszeripari részvények, újabban pedig talán még a bankok is. (Az indexet egyébként az utóbbiakkal csak a közeljövőben kellene esetleg bővíteni, ha a lakáshitelezés állami támogatásának megszüntetési lehetőségét a piac valamennyire is komolyan venné.) Az említettek előtt első helyen persze a Mol szerepelne, kiegészítve a Prímagázzal.

A csak a budapesti tőzsdeindex, a BUX kosarában jelenleg is szereplő kibocsátókat figyelembe véve az áábk index jelentős hatással bír(na) a budapesti tőzsde árfolyamainak alakulására is. Az Antenna, a Démász, Egis, Mol és Richter ugyanis - amelyek egyértelműen bekerülnének az áábk indexbe - a BUX-ban összesen 51,96 százalékos súllyal szerepelnek. Amennyiben az árfolyamok alakulását ilyen szempontból vizsgáljuk, igen érdekes - és meglehetősen váratlan - képet kapunk.

Bázisértéknek a múlt év utolsó kereskedési napját véve az ÁÁBKI (a BUX számításához használt metódust követve, a bevezetett mennyiségekkel súlyozva a különböző papírokat) keddre összesen 14,2 százalékos emelkedést mutatott fel. A BUX értéke azonban ugyanebben az időszakban ennél nagyobb mértékben - 19,25 százalékkal - nőtt. A kormányváltási kilátás tehát csak korrigált az árfolyamokon. A választás előtti péntekhez képest egyébként az áábk index 4,3 százalékkal emelkedett.

A kép alaposan megváltozna akkor, ha a lakáshitelezéssel kapcsolatban kitört kisebb pánik a börzét is elérné. A BUX derekas idei teljesítménye ugyanis jórészt éppen az OTP Bank árfolyam-emelkedésének volt betudható. Amennyiben tehát a piac nem éri be a pénzintézet rövid cáfolatával, akkor éppen a pesti tőzsde legfrissebb sztárja eshetne áldozatául (még ha időlegesen is) a választási kampánynak. (BVJ)

munkatársunktól