Éledező IPO-k Amerikában

A világ részvénypiacain nem rajzolódtak ki érdemleges trendek az elmúlt fél évben, az amerikai elsődleges részvénykibocsátások (initial public offering - IPO), tőzsdei bevezetések esetében azonban kissé kedvezőbb a kép. A vezető részvényindexek - persze nagyobb emelkedésekkel és esésekkel kísérve - alapvetően tavaly november óta szinte alig mozdultak el, az IPO-k esetében viszont némi nyereséget lehetett elérni, ha valaki a kibocsátási áron jegyzett.

Emlékezetes, hogy az IPO-k fénykora nagyjából egybeesett a 2000. év internetlufijával: az őrület idején a reálisan gondolkodó cégvezetők nem hagyhatták ki a külső pénzbevonás lehetőségét, hiszen bármit el lehetett adni csillagászati árakon. A több mint egy évig tartó józanodás vége felé, tavaly ősszel alig akadt cég, mely IPO-val jelent volna meg, s noha az utóbbi hónapokban érezhetően megmozdult a piac, az aktivitás meg sem közelíti a hajdani értéket, a befektetők pedig minden korábbinál árérzékenyebbek lettek.

A tavalyi év fő jellemzője az IPO-k számának drasztikus csökkenése, ez azonban a "minőség" javulásával párosult. A korábbi évek 375-ös átlagával szemben csak 83 új kibocsátásra került sor Amerikában, a frissen tőzsdére kerülő cégek között azonban egyre több lett a hosszú évek óta nyereségesen működő társaság. Az év elejének rossz hangulata után az utolsó hónapokban élénkült meg a kibocsátási kedv, s a felfutás kisebb mértékben, de folytatódott az idén is. Ugyan nagyjából az év végi szintre állt be a havi kibocsátások száma, de az IPO-val kapcsolatos kérelmek mennyisége az utóbbi hetekben látványosan megugrott. A legfrissebb összesítés szerint a múlt hét végéig 37 IPO-t jegyeztek fel a tengerentúlon, miközben a tavalyi év azonos időszakában 31-et. Az aktivitás azonban a múlt héten jelentősen megnőtt, ami ezen a héten is megmarad: a múlt heti hét IPO után most kilenc kibocsátás várható, ezek során összesen egymilliárd dollárt gyűjthetnek össze a cégek. Az év végére a várakozások szerint az IPO-k száma elérheti a 150-et.

Igen tanulságos ugyanakkor a nyereséges és veszteséges cégek kibocsátási kedvét összevetni: a táblázatból jól látszik, hogy az idén már a IPO-k nagyobb része profitábilis cégek nevéhez fűződik. Mindez együtt járt a techkibocsátások arányának csökkenésével, ami a Nasdaq-bevezetések számát is jelentősen visszavetette. 2000 negyedik negyedében még az új bevezetések 78 százaléka a Nasdaqon történt, a tavalyi harmadik negyedre ez az arány 64 százalékra csökkent. A Nasdaq még a tavalyi utolsó negyedben is megtartotta vezető szerepét, azonban az idei első negyedévben a New York-i Értéktőzsde átvette a vezetést: az IPO-t végrehajtó cégek 60 százaléka választotta a hagyományos piacot. A múlt heti hét IPO közül viszont öt technológiai cég, és feltétlen érdemes megemlíteni, hogy az ilyen cégeken belül az internetszektor egyre inkább visszakerül a befektetői érdeklődés középpontjába.

Az utóbbi hónapok nagyobb érdeklődése mellett meg kell jegyezni, hogy a befektetők csak igen nagy diszkont mellett hajlandók megvásárolni az újonnan kibocsátott papírokat. Ismét csak Amerikáról beszélve így az is elmondható, hogy ha a korábbi csillagászati nyereségek el is maradtak, általában megérte még mindig a kibocsátások során részvényt jegyezniük a befektetőknek. Az elmúlt öt hónap IPO-i eddig átlagosan 16 százalékos nyereséget hoztak a befektetőknek, de például az öt újonnan bevezetett kiskereskedelmi cég papírja átlagosan 22 százalékkal állt magasabban a múlt hét végén kibocsátási áránál. Természetesen nem volt mindegy, hogy melyik papírra szavaztak a befektetők: számos, főleg technológiai cég árfolyama hamar a kibocsátási ár alá esett. A legnagyobb buktát ugyanakkor egy gyógyszeripari IPO-val lehetett elérni (DOV Pharma, első nap 33 százalékos zuhanás).

A legjobban teljesítők között természetesen megtalálható egy netszektorból való papír: az on-line fizetőrendszert fejlesztő PayPal. Már bevezetésekor 54 százalékot ugrott a kibocsátási árhoz képest, a rekorder JetBlue Airways pedig 67-et. Két hete a Netflix személyében újabb internetpapír debütált sikeresen.

Az összességében mind a cégek, mind a befektetők szempontjából inkább kedvező amerikai helyzettel éles ellentétben áll Európa, ahol 1995 óta nem látott mélységbe süllyedt az IPO-k száma. Angliában például áprilisban mindössze öt elsődleges kibocsátásra került sor, ráadásul közülük a legnagyobb jelentős veszteséget okozott a befektetőknek: a szigetországban hanghordozó- és könyváruházairól jól ismert HMV esett jócskán kibocsátási ára alá rögtön az első kereskedési nap. A kibocsátásokkor vásárló befektetők ugyan átlagosan 13 százalékos nyereséget érhettek el az idén Angliában, de a tavalyi európai IPO-k kétharmada már kibocsátási ár alatt áll.

Ilyen körülmények között meglehetősen kétségesnek tűnik, hogy az új kormány - a tervek szerint a cégek tőzsdei tőkebevonását is ösztönző - magyarországi tervei jelentősebb mértékben, és főként belátható időtávon belül sikerhez vezethetnek.

Ács Gábor