Abigail: meglepetések nélkül

Az előzetes elvárásoknak megfelelően az Abigail Galéria múlt csütörtökön lezajlott 4. festményárverésén elsősorban a nagybányai festők, az Európai iskolához sorolható Marosán-Zemplényi házaspár, valamint A. Tóth Sándor, Bér Rudolf, Klie Zoltán és Bolmányi Ferenc egy-egy alkotása ért el jelentősebb sikert.

A XX. század elejétől az úgynevezett képcsarnokos festőkig terjedő anyag aukciója során keresleti oldalról két jól elkülöníthető szempontot lehetett megfigyelni. Az érdeklődők egy része a már jól ismert és befutott nevek - Boldizsár István (Virágcsendélet, leütési ár 280 ezer), P. Kováts Ferenc (A Gutin völgyében, 260 ezer) hagyatékának egy-egy darabja, Perlrott-Csaba Vilmos (Hölgyek az ablak előtt, 700 ezer), Boromisza Tibor (Nagybányai református templom, 650 ezer), vagy éppen Iványi-Grünwald Béla (Falusi udvar, 440 ezer) munkái - után érdeklődtek. A másik, markánsan körvonalazható igény a század derekának néhány elfeledett vagy mellőzött művészét érintette. Ezek között Bér Rudolf (Alakos kompozíció, 300 ezer, valamint Csendélet, 280 ezer), A. Tóth Sándor (Paris ítélete, kétmillió), Gábor Jenő (Két akt tájban 1,1 millió), valamint Marosán Gyula (Feleségem, 260 ezer), Klie Zoltán (Szürke kompozíció, 280 ezer), Zemplényi Magda (Kalapos nő, 300 ezer) és Bartha László (Niké, 280 ezer) járt az élen. Az aukció rekordja azonban mégsem magyar, hanem az árverés egyetlen külföldi illetőségű alkotója, John Ogburn - korábban Orbán Dezső-tanítvány - enteriőrképe lett, mely 2,4 millió forintos leütési árat ért el.

Velük szemben az árverés törzsanyaga meglehetősen nehezen talált gazdára. A 247 tételből ugyanis 117 egyáltalán nem, vagy csak alapáron cserélt tulajdonost. Így a meglehetősen "lapos" licitek nyomán - nem hivatalos adatok szerint - a 31 389 000 forintos összkikiáltási ár csupán 32 768 000 forintra emelkedett az árverés során. Az Abigail Galéria szempontjából mégsem nevezhető sikertelennek az aukció, hiszen a hullámzó kvalitású másod- és harmadvonalbeli alkotók esetében a 75 százalékos leütési arány igazán jó eredménynek számít.

A kvalitásos képek és neves alkotók dominanciája a Millennium Centerben is éreztette hatását. A fentebb kiemelt művek esetében rendre százezres licitemelkedéseket tapasztalhattak a látogatók, míg a kisebb mesterekkel kapcsolatban ugyanez csak igen ritkán volt elmondható. Az ismert nevek leütési összegei a Mű-terem és a Kieselbach Galéria árverésein megszokottakkal harmonizálva szép eredményeket értek el, több esetben is túllépve a milliós "állomhatárt". Összességében a szeptemberi hazai festményárverések egységes képet mutattak. A kvalitásos alkotások értékesítése terén - a Mű-terem Galéria néhány kiugró eredményétől eltekintve - a forgalom kiegyensúlyozott volt, melyet a közel azonos színvonalú alkotások egymással majdnem egyező áron történő értékesítése jellemzett.