Jönnek az eurokötvények

A huzamosabb ideje bizonytalan részvénypiaci helyzet megnövelte a keresletet a biztonságosabbnak tekintett kötvénybefektetések iránt, s ennek köszönhetően egyre több kelet-európai kibocsátó is újra a piacra lépést fontolgatja. Várhatóan már a közeljövőben ismét megjelenhetnek új magyar papírok is az eurokötvény-piacon.

A Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) Rt. a következő hetekben dönthet nemzetközi kibocsátásról, mely még az év vége előtt lebonyolódhat. A pénzintézetnél még egy nyári alapszabály-módosítás tette lehetővé a külföldi piacokon történő megjelenést. A viszonylag magas szinten ingadozó hazai állampapírhozamok miatt az eurokötvény-piacon jelenleg olcsóbban juthatna forráshoz az FHB.

Az egyetlen jelentős kockázatot a forint számottevő és tartós leértékelődése jelenthetné, erre azonban jelenleg nagyon kevesen számítanak. A tranzakció megfelelő előkészítéseként az FHB az elmúlt hetekben megkapta első nemzetközi hitelminősítését is az amerikai Moody's elemzőitől.

Új eurokötvényekkel jelentkezhet nemsokára a magyar állam is. A Pénzügyminisztériumban a nyár folyamán azt sem zárták ki, hogy még az idén sor kerül egy 100-200 millió eurós tranzakcióra. Az Államadósság Kezelő Központnál (ÁKK) mindenesetre inkább egy jövő évi tranzakciót tartanak valószínűnek, piaci feltételezések szerint körülbelül egymilliárd eurós volumenben, tízéves futamidővel.

Magyar eurokötvények utoljára tavaly nyáron kerültek a piacra. Az ÁKK akkor egymilliárd euró értékben adott el tízéves papírokat, a megfelelő német államkötvénynél 70 bázisponttal magasabb hozam mellett. A Magyar Fejlesztési Bank pedig ugyanekkor 450 millió eurónyi kötvényt bocsátott ki.

Kormányzati tisztségviselők már ekkor jelezték, hogy a magyar állam újabb piacra lépésére huzamosabb ideig várni kell, a lejáró adósságot ugyanis jórészt forintpapírok kibocsátásával fogják megújítani. A nemzetközi kibocsátást most viszont az is valószínűbbé teszi az elemzők szerint, hogy a költségvetési hiány jelentős mértékben túllépte azt, amivel korábban számolni lehetett. A forintpapír-kibocsátások további növelése viszont csak olyan hozamszintek mellett lenne lehetséges, amit a kincstár feltehetően nem szívesen tolerálna.

A viszonylag kedvező piaci helyzetet más kelet-európai kibocsátók is ki akarják használni. Oroszország a hírek szerint novemberben dönt arról, hogy felújítja-e az 1998-as válság óta szünetelő nemzetközi kibocsátásait. A vállalati és az önkormányzati kibocsátók előrébb tartanak, a Gazprom, a gyémántbányászatban érdekelt Alrosa, az MDM Bank, az Aeroflot és az Alfa Bank már elindította tranzakcióinak tervezését, a szentpétervári és a moszkvai önkormányzat pedig szintén kibocsátásokat készít elő. A Bloomberg összesítésében 21 nyilvánosságra került kelet-európai kibocsátási terv szerepel.