Költséges a külföldi kereskedés

A mai sokéves mélypontokat látva talán furcsának tűnik, ha külföldi részvénybefektetésről esik szó, azonban továbbra is akad jó néhány érv mellette. A régi magyarázatok közül természetesen változatlanul érvényes, hogy a hatalmas kínálatban még a jelenlegi igen rossz hangulatban is megtalálhatják a kevés nyerő papírt a profik (és szerencsések), másrészt a likviditás is sokszorosa az itthoninak. A mostani alacsony árakból pedig kézenfekvő azt a következtetést levonni, hogy ilyenkor érdemes venni. Ez persze egyáltalán nem biztos, hogy így van, a hazai elemzők közül azonban sokan gondolják úgy, hogy a magyar piaccal öszszevetve akár egy rövid fellángolás, akár egy tartósabb hossz kezdetén jobb teljesítményt nyújthatnak a kinti indexek. Ez pontosan abból fakad, hogy a hazai blue-chipek relatíve jól szerepeltek a kinti vérfürdő idején, s nincsenek jelentős short pozíciók a piacon. A külföldi tőzsdéken azonban ezek zárása nagy valószínűséggel hisztérikus áremelkedést fog hozni. A kérdés már csak az, hogy mikor.

Emlékezetes, hogy a devizaliberalizáció tavaly januári bevezetése adta meg az alapját annak, hogy a hazai befektetők megszokott brókercégük segítségével vásárolhassanak külföldi részvényeket is. Az indulás évében egyértelművé vált, hogy a külföldi papírok vétele sokkal drágább az itthoniakénál, de a várakozások arról szóltak, hogy a külföldi jutalékoknál is csökkenés várható. Nos, ez az elmúlt egy évben bekövetkezett ugyan, de mértéke nem volt jelentős, így továbbra is mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki külföldi papírban gondolkodik. (E cikkben az adózással és a devizakonverzióval nem foglalkozunk.)

A hazai brókercégek közül mintegy tucat kínálja a külföldi részvények vételének lehetőségét. Táblázatunkba az a négy társaság került, mely internetes honlapján is felvilágosítást ad díjstruktúrájáról. Rajtuk kívül ? többek között ? foglalkozik még külföldi részvények kereskedelmével a CA IB, az Erste, a Raiffeisen és a Takarékbank is.

A befektetőknek érdemes jól áttekinteniük a kínálatot, mert jelentős különbségek vannak az ajánlatokat tekintve, ráadásul különböző összegű befektetéseknél más-más sorrend alakul ki. Az egyértelműen kitűnik, hogy a legolcsóbban továbbra is az Eastbrokersnél lehet külföldi papírt venni, a többi cég pedig a minimális díjak kialakításával azt sugallja, hogy egy-másfél millió forintos árfolyamérték alatt jobb elkerülni őket. A táblázatban ? ha különböző díjakat alkalmaztak ? az amerikai kereskedésre megadott jutalékokat tüntettük fel, mivel egyrészt ez az iránymutató piac, másrészt az európai blue-chipek mindegyike forog valamelyik amerikai piacon is.

A jelentősen eltérő díjak mögött valószínűleg eltérő szolgáltatási színvonal rejtőzik, de a jelentős különbség mégsem magyarázható csak ezzel. Az egy évvel korábbi helyzettel ellentétben ugyanis a legfontosabb feltételt, az amerikai kereskedés alatti folyamatos megbízásadás lehetőségét már mindegyik brókercég teljesíti. Ez azt jelenti, hogy este tízig van egy-egy üzletkötő, aki fogadja a megbízásokat. A zárás utáni kereskedésre is több cégnél van lehetőség, azonban nem real-time-ra. A bróker általában 10-kor hazamegy, de az ajánlatokat még beteszi. Ez akár teljesülhet is, de a módosításra már nincs lehetőség. Interneten történő megbízásadásra jelenleg az IEB-nél van mód (ebben az esetben a jutalék is kisebb), a mai piacon különösen hasznos lehetőséget, a short-sellinget viszont egyedül a Concorde ajánlja.

A meghirdetett díjak természetesen az új és a "kis" ügyfelekre vonatkoznak, rendszeres kereskedés és a számlán levő legalább ötmillió forint esetén jóval alacsonyabb jutalékmegállapodások érhetők el. Egy másik, viszont rögös út az alacsonyabb jutalékhoz a külföldi brókercégnél történő számlanyitás. Erre a megoldásra a közeljövőben visszatérünk. (ÁG)