Szerény kelet-európai hozamok

A megnövekedett piaci bizonytalanság, a befektetők kockázatkerülésének felerősödése a kötvénypiacokon is érezteti hatását. A tőke elsősorban a legbiztonságosabbnak tartott kibocsátók papírjaiba áramlik, ebből profitáltak az év eddigi részében az amerikai és a nyugat-európai államkötvények. Dollárban számolva főként az euróban jegyzett papírok biztosítottak kiemelkedő hozamot tulajdonosaiknak, hiszen az amerikai deviza mintegy 10 százalékkal leértékelődött a közös európai pénzzel szemben az év eleje óta.

A kevésbé biztonságosnak tekintett instrumentumok iránti kereslet viszont csökkent, a gyengébb hitelminősítésű európai kibocsátók (az úgynevezett high yield kategória) kötvényeire specializálódott portfóliók például negatív hozamot produkáltak január óta. A globális feltörekvő piaci kötvényalapok pedig átlagosan alig 5 százalékos hozamot termeltek.

Ehhez képest a kelet-európai kötvényalapok még viszonylag kedvező, dollárban számolva 11,7 százalékos átlagos hozamot értek el a Standard & Poor's adatai szerint. Az mindenesetre biztosnak látszik, hogy az idei távolról sem lesz olyan sikeres év ezen alapok kezelői számára, mint a tavalyi volt, amikor lényegében az egyik legmagasabb hozamot produkáló szektor volt a kelet-európai kötvénypiac. Arról nem is beszélve, hogy az euróban elszámoló befektetők lényegében nulla hozammal kénytelenek beérni az év eddigi részében.

A tavalyi szárnyalás két fő hajtóereje a helyi devizák euróval szembeni felértékelődése, illetve a kötvényhozamok folyamatos süllyedése volt (utóbbi növeli a kötvények árfolyamát, ami az ezeket tartó portfóliók értékét emeli). Ezek a piaci mozgások azonban 2002 eddigi időszakát kevéssé jellemezték, például a magyar állampapírok hozama inkább emelkedett, a magyar deviza pedig végig a 240-250 forint közötti sávban ingadozott az euróval szemben.

A magyar állampapírok teljesítménye pedig jelentős befolyással bír a kelet-európai kötvényportfóliók hozamára, hiszen az alapok többsége 20-30 százalékos súllyal szerepelteti Magyarországot. A részvényalapokkal ellentétben egyébként Oroszország súlya meglehetősen kicsi, még azokban az alapokban is, ahol egyáltalán van lehetőség orosz kötvények vásárlására (az úgynevezett konvergenciaalapoknál értelemszerűen erről eleve nincs szó). A legtöbb pénzt az alapok lengyel papírokba viszik. A cseh piac súlya általában meglehetősen alacsony, amit az alapkezelők azzal indokolnak, hogy az ottani hozamszint kisebb az eurózónában regisztráltnál is.

A Standard & Poor's adatbázisában szereplő alapok közül augusztus végéig a Schroder ISF Converging Europe Bond Fund érte el a legmagasabb - dollárban számolva 16 százalékos - hozamot. Az alap döntően az eurokötvény-piacon kibocsátott kelet-európai papírokat vásárolja, a portfólió több mint 80 százaléka a közös európai devizában van denominálva.

A konstrukció egyébként nem is nevezhető szoros értelemben vett kelet-európai alapnak, ugyanis jelentős mennyiségű német és francia állampapírt is tart. A legutóbbi havi beszámoló szerint mindenesetre a 97,7 millió eurós eszközérték 6,8 százalékát tartották 2011-ben lejáró magyar eurokötvényekben, a forintban denominált papírok súlya összesen csak 5,2 százalékot tett ki. A portfólió hátralévő átlagos futamideje (duration) 4,97 év volt, ami arra utal, hogy az alap hozama meglehetősen érzékenyen reagál a kötvénypiaci hozamok változására. A Schroder által benchmarkként használt index durationje például csak 3,4 év.

Inkább helyi valutában kibocsátott kötvényekre specializálja magát viszont az egyik legnagyobb kelet-európai kötvényalap, a 128 millió eurós vagyont kezelő Credit Suisse Bond Fund Emerging Europe. Ez a konstrukció a portfólió 31,8 százalékát tartotta magyar papírokban, a legnagyobb súllyal ezek között a 2007-ben lejáró, 6,25 százalékos fix kamatozású kötvény szerepelt. Érdekesség, hogy a Credit Suisse az eszközérték 4,4 százaléka erejéig jövő februárban lejáró magyar diszkontkincstárjegyeket is tartott. Ezek nyomán nem is meglepő, hogy a portfólió hátralévő átlagos futamideje csak 2,3 év.

A szektor legfrissebb alapja, a néhány hónapja indított Sogelux Bond Converging Europe kifejezetten nagy lendülettel vetette bele magát magyar papírok vásárlásába. A portfólió két legnagyobb tétele egy 2006-ban lejáró magyar eurokötvény és egy 2003-ban lejáró forintkötvény. Jelentős, 28 százalékos súllyal szerepelnek a forintpapírok a 82 millió eurós vagyonnal rendelkező Vontobel Eastern Europe Bond Fund portfóliójában. (OP)