A régió piacai az ír "igen" után

Az október 19-i ír népszavazás előtt a piaci szakértők azon a véleményen voltak, hogy kedvező eredmény esetén esetleg egy kisebb emelkedés következhet be a térség leginkább érintett orszá-gainak kötvény- és devizapiacain. Ez azonban különböző külső körülmények végett csak részben igazolódott be. A piac nem vette túl komolyan az elemzői előrejelzéseket, hiszen számottevő hozameséssel indult, és később sem hagyott alább a vételi érdeklődés az elmúlt héten a régió egyes piacain, igaz, ennek más okai is akadtak.

Az érintett országok devizapiacain jelentős mértékben emelkedett a lokális devizák jegyzése, amit sok esetben még a monetáris irányítás sem tudott megakadályozni. A konvergenciára való spekuláció tehát inkább felerősödött, nem pedig lelassult, amit a különböző országok devizáinak mozgása is jól mutat. A lengyel zloty és a forint tetemes emelkedéssel reagált az újabb akadály elhárulására az EU-csatlakozás elől. Ráadásul még a csatlakozástól messzebb lévő Szlovákiában is 41,545 korona/euró alá erősödött a korona, ami történelmi rekordnak számít.

A Budapest Economics szerint azonban az egyes országokban a monetáris politika reakciója nagymértékben befolyásolta az események alakulását. Lengyelországban a jegybank szerdai váratlan 50 bázispontos kamatcsökkentése tovább táplálta a befektetői érdeklődést, ami a hozamesés folytatódásához vezetett. Igaz, a jegybank elnöke azóta több ízben is kijelentette: ez még nem jelenti azt, hogy további kamatvágások lennének kilátásban. A piaci szereplők többsége azonban nem hitt a központi banknak, és most arra számít, hogy további monetáris lazítás következik, így nem csökkent a befektetői aktivitás. Még makrooldalról is némi támogatást kaphatnak az optimista vásárlók, a pénteken nyilvánosságra hozandó élelmiszerárakkal kapcsolatos várakozások igen kedvezőek, amelyek beigazolódása esetén a lengyel infláció a korábban jósolt 1,3 százalék helyett akár 1 százalékos is lehet.

Mindezeket figyelembe véve a Budapest Economics mégis úgy véli, hogy a lengyel hozamgörbe hosszú vége fundamentálisan túlértékelt.

Szlovákiában szinte azonnal, szerdán bejelentette a jegybank, hogy ha tovább erősödne a korona, készek a nyílt piaci intervencióra. Ezt már komolyan vették a piaci szereplők, így a szlovák fizetőeszköz megmaradt a 41,60 korona/eurós szint környékén.

A lengyelnél valamivel visszafogottabban reagált a magyar piac az ír döntésre, de még mindig jelentősebb mértékű volt a hozamesés és a forinterősödés. A hazai piacon a kezdeti eufória a hét végére lecsengett, és pénteken már 10 bázispontos hozamkorrekció következett be. Ebben az Államadósság Kezelő Központnak is volt némi szerepe, amely a csütörtökön nyilvánosságra hozott e heti aukciós tervben ötmilliárd forinttal 30 milliárdra emelte az ötéves kötvényből kibocsátandó mennyiséget. A forint stabilan tartja 12,5 százalék körüli árfolyamát a bankközi devizapiacon. Hétfőn a várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa sem változtatott irányadó kamatán.

A cseh piacon csak halvány erősödés következett be, és az is csak átmenetinek bizonyult. A monetáris politika oldaláról szintén nem érkezett reakció, igaz, a cseh központi bank október 31-én ül össze és vitatja meg a monetáris politikai stratégiát és a makrogazdasági előrejelzéseket, ezért a piac óvatos a cseh koronával szemben. Mindezek ellenére az elemzők optimisták a cseh koronát illetően, előrejelzéseik szerint az európai növekedés megindulásával és a csatlakozás közeledtével a jövő év második felében tartósan 30 korona/euró alá fog süllyedni a cseh fizetőeszköz értéke.

Lapunk információi szerint azonban a külföldi, konvergenciára szakosodott befektetési alapok egyáltalán nem osztják a régióban érezhető optimizmust. A magyar fejleményekkel kapcsolatosan különösen az IBM kivonulása és a bértárgyalások alakulása aggasztja őket, valamint az, hogy nem látják biztosítottnak a tervezett növekedés mértékét.