Beárazzák az ír elutasítást

Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő elemzője szerint az ír népszavazás kedvezőtlen kimenetele az elmúlt napokban elért 30-35 bázispontnyi emelkedésen túl rövid távú "pánikreakcióként" további mintegy 50 bázispontos hozamemelkedést indukálna a tízéves magyar állampapírnál. A pánik elmúltával ez utóbbi emelkedésnek nagyjából a fele maradhatna meg tartósan a piaci árakban, tükrözve az EU- és ezzel a valutauniós csatlakozás időpontjának a jelenlegi várakozásokhoz képest legalább fél-, de akár egy-két éves csúszását. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő szakértője szintén arra számít, hogy a magyar kötvénypiac pánikreakcióként hozamemelkedéssel "díjaznák" a nizzai szerződés ismételt leszavazását, ám szerinte elképzelhető, hogy ez az emelkedés akár teljes mértékben eltűnne az év hátralévő részében.

Az Európai Bizottság nemrég kiszivárogtatott ajánlása, miszerint tíz jelölt ország csatlakozhatna 2004-ben az unióhoz (VG, 2002. október 4., 1. oldal) megerősítette a korábbi várakozásokat, amelyeket a piacok már jó előre érvényesítettek a szóban forgó államok - mindenekelőtt Magyar-, Cseh- és Lengyelország - kötvényáraiban. A kötvényhozamok az év során meredeken estek, miután a befektetők fokozatos kamatkonvergenciára számítanak a csatlakozásig még hátralévő időszakban. Ezt a várakozást a valutaunióhoz korábban csatlakozott országok tapasztalata is alátámasztja, hiszen az ő esetükben gyakorlatilag lineáris konvergencia valósult meg a belépést megelőző esztendőkben.

A tízéves lejáratú lengyel állampapírok hozama 200 bázisponttal, 6,5 százalékra esett január óta, a hasonló cseh papíroké 100 bázisponttal, 4,26-ra - emlékeztet a Reuters. Csehország esetében a kötvényhozamok ezzel immár az eurózónában iránymutatónak tekintett német szövetségi papírok hozama alá csökkentek. Magyarország esetében ez a folyamat kevésbé volt látványos: itt az államháztartás körüli aggodalmak továbbra is magasan tartották a hozamokat, a német papírhoz viszonyított felár jelenleg 300 bázispont körül van. A térség három vezető kötvénypiacának közös jellemzője, hogy egyre nagyobb a külföldi befektetők érdeklődése, és ennek következtében a magyar, lengyel és cseh piacon külföldi kézben lévő kötvényállomány összértéke megközelíti a 15 milliárd eurót.

Amennyiben azonban az írek ismét elutasítják a bővítés intézményi feltételeiről is rendelkező nizzai szerződést, akkor olyan bizonytalan helyzet állhat elő, ami könnyen a térségünk gazdaságai számára alapvető fontosságú folyamat eltolódásához is vezethet. A népszavazás tétjét jelzi, hogy az ING Bank nemrég kiadott elemzése szerint annak kedvezőtlen kimenetele akár 100 bázisponttal is meglódíthatná a térség országainak tízéves állampapírhozamait. A változás pontos mértéke attól függ majd, hogy az EU mennyire gyorsan és mennyire meggyőzően tudja majd biztosítani a bővítési folyamat folytatását. Ebből a szempontból is érdemes lesz odafigyelni Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank (EKB) elnökének jövő keddi európai parlamenti meghallgatására, ott az egyik téma a referendum lehetséges hatásainak megvitatása lesz.

A befektetők mindenesetre az utóbbi napokban már megkezdték az esetleges ír elutasítás hatásának érvényesítését az árakban, a térség vezető kötvénypiacain múlt péntek óta kisebb-nagyobb mértékben emelkedtek a hozamok. Lázasan folyik az esélylatolgatás: a holland pénzintézet elemzői 75-80 százalék esélyt adnak annak, hogy október 19-én az írek elfogadják a nizzai szerződést. Forián Szabó Gergely ennél óvatosabb, szerinte teljesen kétesélyes a játszma, tehát 50-50 százalék az igen, illetve a nem győzelmének esélye.

Bár rövid távú hatása hatalmas, az ír népszavazás azért korántsem az egyetlen bizonytalansági tényező a térség kötvénypiacain. Jóllehet az elemzői konszenzus 2004-re teszi az unió bővítésének, és 2007-2008-ra az új tagállamok valutauniós belépésének dátumát, nem árt odafigyelni arra, hogy a csatlakozási tárgyalások igazán nehéz időszaka, a leginkább húsba vágó kérdések megtárgyalása még hátravan. Ezek során többek között annak a piaci szempontból sem jelentéktelen kérdésnek is el kell dőlnie, milyen költségvetési feltételekre számíthatnak az új tagok a belépést követő néhány évben, amikor a jelenlegi szabályok érvényesítése esetén a pénzáramlás egyenlege rosszabb lenne a csatlakozást közvetlenül megelőző állapotnál, sőt egyes térségbeli országok akár nettó befizetői is lehetnének a közös kasszának.

Az újabb iraki háború lehetősége is a kockázati tényezők között van, és a listát az egyes országok esetében sajátos tényezők is kiegészítik. Magyarországon ilyen az EU-belépéshez szükséges alkotmánymódosítás megszavazásának Orbán Viktor által kilátásba helyezett feltételekhez kötése - áll a Deutsche Bank Research legfrissebb, térségünkkel foglalkozó értékelésében.