Nőhet a görbe inverzitása

Kishonti László, a K&H alapkezelője a hozamgörbe inverzitásának növekedésére számít az elkövetkező néhány hónapban. A szakértő szerint a közeljövőben két fontos politikai döntés befolyásolhatja a hazai állampapírhozamok alakulását: az ír népszavazás és az európai uniós agrártámogatással kapcsolatos fejlemények. Kishonti mindkettőtől inkább kedvező eredményt vár, aminek hatására kissé felélénkülhet a konvergencia a hazai és a cseh, lengyel, valamint német hozamszintek között. A swap árfolyamokból számított forward árfolyamok azt mutatják, hogy 2011-ben a hosszú lengyel és cseh hozamok összeérnek majd a némettel, míg a magyar hozamszint 30 bázisponttal a német fölé várható. Amennyiben azonban biztossá válik európai uniós csatlakozásunk, ezeknek a hozamoknak közeledniük kell egymáshoz, ami valószínűleg a magyar hosszú hozamok csökkenésével fog bekövetkezni.

Ha véletlenül kedvezőtlen döntés születik valamelyik kérdésben, akkor minden valószínűség szerint eltávolodnak majd egymástól a hozamok.

Az elemző nem számít a hazai monetáris kondíciók lazítására a Magyar Nemzeti Bank részéről az elkövetkező időszakban. A jegybank jövő évi inflációs céljának teljesüléséhez mindenképpen szigorú költségvetési politikára van szükség, ezért amíg ennek egyértelmű jelét nem látja a monetáris irányítás, addig lazítás nem várható.

Két külső tényező is segítségére lehet az MNB-nek az inflációs terv teljesítésében: az olajár csökkenése, ami a maginflációt ugyan nem befolyásolja, de az inflációt számottevően mérsékelheti, illetve egy - nem túl szerencsés esetben - európai recesszió, ami az importárak csökkenésén keresztül a hazai árszintet is alacsonyan tarthatja. Ezekre azonban nem számíthat a jegybank, ezért marad a szigorú monetáris politika. Ráadásul az elemző szerint a jövő évi gazdasági növekedést is túlbecsülte a kormány. A jövő évben sem lehet nagyon az export vagy az ipari termelés növekedésére számítani, és az idén is a lakossági fogyasztás vitte a GDP-t, ami azt jelenti, hogy egyre nehezebbé válhat a költségvetési problémák kezelése.

Ezzel együtt rövid távon elképzelhető, hogy a kedvező politikai döntések hatására megnő a tőkebeáramlás, ami a forint erősödésén keresztül előbb-utóbb kamatcsökkentést válthat ki, de Kishonti szerint a reálkamatszint semmiképpen sem változik majd.