Annál jobb itt, minél rosszabb

Másfél hónapos gyönyörű emelkedésen vannak túl az amerikai részvénypiacok, a legnagyobb nyertesek listájára rápillantva azonban úgy gondolhatjuk, itt bizony a fundamentumok szerepe igencsak közelít a nullához.

Mert mivel is lehetett a legkönnyebben a legnagyobbat nyerni az elmúlt hetekben Amerikában? Olyan cégekkel, melyekről a piac már hetekkel, hónapokkal korábban lemondott, melyeknek árfolyama a nulla közelébe szakadt, illetve melyekre az elemzők már csak legyintenek. Az ajánlások átlagából jól látszik, hogy néhány tartási átlag kivételével szinte minden esetben az eladás felé hajlanak a szakértők. Közös jellemzőjük, hogy stabilan veszteségesek, kilátásaik pedig a legoptimistább szóval is bizonytalanok. A jövő évre ugyan csökkenő veszteség a várakozás, de ezt a szakértők mindig így gondolják. Legalábbis a következő profitwarningig.

S hogy mi is történt? Egy magát felfedni nem kívánó, ugyanakkor igencsak boldognak látszó hazai befektető lapunknak elmondta: mindössze annyit kellett tennie, hogy megnézte, hol nőtt meg a forgalom, miközben váratlan emelkedés kezdődött. Ha ezt még a nap vége előtt kiszúrva bevásárolt, az esetek 90 százalékában másnap 15-20 százalékkal feljebb állt a papír már a nyitáskor. Elmondása szerint többször is vett úgy részvényt, hogy fogalma nem volt arról, mivel foglalkozik az adott cég, sőt az is előfordult, hogy a nevét sem tudta, csak a forgalmi és árfolyamadatok elemzése után megjegyezte a papír tickerkódját. Figyelemre méltó, hogy most nem kis cég - nagy cég volt a megkülönböztetés alapja, hanem maga az árfolyam. A Lucent árbevétele még ma is sokszorosa például az Inktomiénak, árfolyamuk is hasonló szintről, messze egy dollár alól indult, hogy hat hét alatt a három- vagy akár a négyszeresére nőjön.

A penny stockok, azaz a szinte teljesen értéktelen papírok szétszedésének érdekes mozzanata az is, hogy a piacok október eleji fordulata után mintegy három hét alatt lezajlott az eszement drágulás, de mivel a tőzsdék lendülete nem tört meg, elkezdődött a második hullám. Ez egy átlagos papírnál úgy zajlott le, hogy miután néhány nap alatt felment több mint duplájára, korrigált néhány százalékot, vagy stagnálgatott egy-két hetet. Ezt követően aztán megint mintha mi sem történt volna, felment újra a duplájára. A talán legdurvább Atmel például egy dollár alól indult, majd pár nap múlva korrigált 2,2-ről 1,8-re. Ma 4,0 felett áll. Itt feltétlen érdemes megjegyezni, hogy nem holmi alvópapírról van szó; a társaság szerepel a Nasdaq 100 indexben, forgalma pedig naponta sok millió darabra rúg. S ez utóbbi igaz a többi, táblázatban szereplő papírok többségére is.

Tény, hogy ilyen könnyen rengeteg pénzt keresni a tőzsdén rég lehetett (kár, hogy a budapesti börzén ilyenre halvány esély sincs). A dologhoz ráadásul csak egy kis bátorság kellett, valamint az, hogy véletlenül se vegyük figyelembe a fundamentumokat vagy az elemzői véleményeket. (A Vitesse-t például - a szintén égbe szállt PMC-Sierra és az Intel társaságában - november 15-én eladásra minősítette le a Merrill Lynch, s azóta ment pont a duplájára.) Érdekes látni azt is, hogy a vezető techpapíroknál az elméletileg nehezebb helyzetben levő Cisco szerepelt sokkal jobban, noha az egész idei évet nézve lefelé alig esett többet az IBM-nél.

A kérdés már csak az, hogy még ma is érdemes-e belevágni hasonló befektetésbe? A választ persze senki sem tudja. Ami biztosnak látszik, az az, hogy ha fennmarad az év végéig az emelkedő trend, akkor lesznek olyan kisebb papírok, amikbe érdemes néhány napra beleugrani. Emellett pedig aranyszabály, hogy a mostani hiszti ellenére e papírok többsége valóban semmit sem ér. Aki tehát belevág, az folyamatosan figyeljen, hogy amikor a piac egy kicsit is kezd a realitásokra figyelni, azonnal mindentől megszabadulhasson. (ÁG)