Svédország az ERM-II. küszöbén

Azt követően, hogy a szociáldemokrata kormány az elmúlt héten határozott a svéd EMU-tagságról döntő népszavazás pontos időpontjáról, a pénzügyi rendszer várható transzformációs pályájának meghatározása elsőrendű kérdéssé vált az ország életében. Az előzetes kalkulációk szerint az északi ország 2004-ben válhatna az ERM-II. rendszer részévé. Az, hogy a teljes jogú EMU-tagságig ezek után mennyi időnek kell eltelnie, az elemzők többségének véleménye szerint elsősorban politikai kérdés. Az egyik változat szerint a szavazást követő átállás - feltételezve a referendum támogató kimenetelét - nem tartana tovább egy évnél. Ez azt jelentené, hogy Svédország 2005-re sikeresen lezárná a jelenlegi lebegő árfolyamrendszer átalakításának folyamatát, és az év végére már az új fizetőeszköz forgalomba hozatalát is megkezdhetné. A kormánynak a témában nyilatkozó képviselői ezt a megoldást támogatnák. A Danske Bank elemzői szerint azonban sokkal valószínűbb, hogy a pénzügyi rendszernek ennél több időre lesz szüksége az alkalmazkodáshoz, így az EMU-csatlakozás csak 2006-ban válik majd esedékessé. Ez utóbbi, "big bang" néven ismert szcenáriót látja reálisnak Ernst Welteke és az Európai Központi Bank is.

Bármelyik forgatókönyv valósuljon is meg, az elkövetkező egy évben kritikus és hosszú távon meghatározó erejű döntéseket kell hoznia az ország gazdasági vezetésének az árfolyamrendszert illetően. Ezek közül az egyik legfajsúlyosabb kérdés, hogy milyen értéken rögzítsék a ma még szabadon lebegő koronát az egységes devizával szemben. Első megközelítésben logikusnak tűnhet az árfolyam hosszú távú trendjét figyelembe vevő érték alkalmazása, a végső döntés azonban nem hagyhatja figyelmen kívül a gazdaságpolitikai megfontolásokat sem. Optimális megoldás a kérdésben valószínűleg nincs, a feladat így a csatlakozási költségeket minimalizáló árfolyam meghatározása kell legyen.

Érdekellentét mutatkozik ugyanakkor a kérdésben érintett állami szervek körében is. A Riksbank, Svédország első számú pénzintézete egy erős korona melletti döntést támogat. Ez ugyanis alacsony szinten tartja az inflációt, emellett pedig minimálisra csökkenti az exportra és a hazai piacra termelő vállalatok közötti elosztási egyenlőtlenségeket. Ennek megfelelően a pénzintézet egy 820 és 900 korona közötti euróárfolyamot tartana reálisnak (a jelenlegi kurzus szerint 100 euró közel 910 koronát ér).

Az érem másik oldalát tekintve azonban a gyengébb árfolyam választása is indokolható lenne. Ezt elsősorban a svéd gazdaság exportorientáltsága teheti szükségessé. A csatlakozást követően ráadásul a svédekéhez hasonló gazdasági szerkezetű tagállamok - többek között Finnország - minden valószínűség szerint igen erős versenyhelyzetet teremtenek majd az ország számára.

A Danske Bank szakértői szerint több eljárás is adódik a várható csatlakozási árfolyam meghatározására. A megközelítések talán legegyszerűbbike a vásárlóerő-paritáson alapuló modell alkalmazása. Az eljárás mögött meghúzódó feltevés szerint egy meghatározott fogyasztói kosár svédországbeli ára meg kell egyezzen az ugyanannak a termékegyüttesnek valamely külföldi országban számított, koronában mért árával. Az esetlegesen fennálló eltéréseket az elmélet szerint az arbitrazsőrök tranzakciói kiegyenlítik. Ezen elgondolás alapján a koro-na jelenleg közel 8 százalékkal gyengébb az elmélet indokolta árfolyamánál.

A vásárlóerő-paritásos módszer alkalmazásának egyszerűsége egyben hiányosságok forrása is: nem veszi figyelembe többek között az országspecifikus, árakba épülő szolgáltatások torzító hatását. Éppen ezért az elemzők az ebből a szempontból jobb közelítést adó nagykereskedelmi árakkal is elvégezték a számításokat. Az utóbbiból adódó eredmények szerint a korona jelenlegi alulértékeltsége 5 százalék körüli.

Egy még ennél is szofisztikáltabb, a reálváltozók arányaira építő eljárás - Behavioral Equilibrium Exchange Rate (BEER) modell - is alátámasztotta ezt az értékelést. A Danske Bank elemzői ennek megfelelően a 890 koronás árfolyam környékére várják a rögzítést.

Jelentős hatást gyakorolhat az elkövetkező 12 hónap árfolyam-alakulására a kamatkonvergencia folyamata is. Az egyéves lejáratú svéd államkötvényeknek jelenleg 100 bázispont hozamelőnyük van az azonos lejáratú német adósságlevelekhez képest. A Svédországgal sok szempontból hasonló szerkezetű Ausztria vagy Finnország esetében ez a különbség mindössze 24, illetve 21 bázispont körüli. Hosszabb távon tehát a svéd kötvényekkel is várhatóan 20 bázispont körüli spreaddel kereskednek majd. A kiegyenlítődési folyamat következtében a korona valószínűleg először a 880-as euróárfolyam közelébe erősödik, amit egy fokozatos, az EMU-csatlakozásig tartó konvergencia követ majd a 890 koronás végső árfolyamig - állítják a bank elemzői.