Kinek lehet most hinni?

Az iraki háborúval, az olajárak erősödésével és a SARS-vírus terjedésével a hátuk mögött meglehetősen irreálisnak tűnt, hogy a második negyedév bármilyen kedvező fordulatot is hozzon a tőzsdecégek eredményeit illetően. Ám amint a múlt homályába veszett az április-júniusi időszak, úgy tűnik, a cégek jól megoldották a leckét. A tengerentúlon a márciusi mélypontjához képest közel 25 százalékot erősödő S&P 500 tőzsdeindex kosarába tartozó vállalatok közel 70 százaléka közzétette már április-júniusi számait, s a gyorsjelentések több mint háromnegyedénél a várakozásoknak megfelelő, illetve annál jobb adatokkal találhatták szembe magukat a befektetők. Ez pedig a megszokottnál lényegesen jobb arány. Sőt, ha az elmúlt tíz negyedév veszteségeivel, illetve egy számjegyű növekedéseivel vetjük össze a mostani időszakot, akkor a különbség ég és föld. A Thomson First Call által készített elemzői konszenzusok alapján átlagosan 10 százalék körüli profitnövekedést produkálnak az S&P 500 cégei az elmúlt negyedévben. Eltérések azonban adódnak, hiszen például az energiaipari, a pénzügyi és a technológiai cégeknél ennél lényegesen nagyobb javulásra van kilátás, 49, 20, illetve 18 százalékosra.

Bár a gyorsjelentési hullám még le sem futott, az elemzők máris hozzáláttak a harmadik, illetve negyedik negyedévre szóló prognózisaik javításához. Az elmúlt napokban végzett felülvizsgálatok eredményeként a július-szeptemberi időszakra a korábban közölt 12,7 százalékkal szemben máris 13,6 százalékos profitemelkedést valószínűsítenek az előző év hasonló időszakához képest, míg a negyedik negyedévre már 21,5 százalékosat. S itt jön a rossz hír: a vállalatvezetők meglehetősen pesszimistán látják a kereslet jövőbeni alakulását. Úgy tűnik, mintha két külön dologról beszélnének - veti fel Joe Cooper, a First Call részéről a CNN Moneynak -, a cégek első emberei azt hangoztatják, hogy nem látnak túl nagy növekedési potenciált, míg az elemzők hajthatatlanok. Kinek lehet most hinni?

Tény, azt még a legoptimistább elemzők is elismerik, a második negyedév kellemes számai a vállalatok saját manőverezéseinek számlájára írhatók, ami a bérköltségek mérséklését, a kapacitás csökkentését s nem utolsósorban a gyenge dollár nyújtotta előnyök kihasználását jelentette. Ha a gazdaság élénkülése húzódott volna meg a háttérben, akkor többek között a vállalatok it-kiadásainak növekedéséről, a beruházások megugrásáról adtak volna hírt. Sokatmondó az is, hogy a cégek árbevétele átlagosan csupán 3 százalékkal bővült. Ráadásul a cégek vezetői egyelőre nem látják a fényt az alagút végén, legalábbis a gyorsjelentések publikálását követő megnyilatkozásaik erre utaltak. A FedEx-főnök egyenesen arról számolt be, nem érzik a világgazdaság javulását az elkövetkező három hónapban, de nem kizárt, hogy a negyedikben sem kerül még arra sor. Az AT&T menedzsmentje szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy továbbra is a lakossági fogyasztás alacsony szintjével számolnak, az IBM vezérigazgatója pedig emlékeztetett: 2001-ben és 2002-ben is a második fél évre prognosztizálták a gazdaság fellendülését, ami csak nem akart eljönni.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni továbbá, hogy a vezetők, tanulva az elmúlt időszak kellemetlen élményeiből, igyekeztek minél alacsonyabb várakozásokat megfogalmazni, hiszen a konzervatív terveket túllépni még mindig jobb üzletnek tűnik, mint alulmúlni azokat.

A befektető tehát nincs könynyű helyzetben. Nem véletlen ugyanis, hogy a kiugró vállalati profitok sem párosultak egy erőteljes árfolyam-emelkedéssel, s a nagyobb árfolyam-erősödéseket is olyan hírek idézik elő, mint például a múlt héten Szaddám Huszein két fiának meggyilkolása. Hiszen ha a tőzsdecégekről egy kicsit elvonatkoztatunk, s a tengerentúli gazdaság állapotát vesszük górcső alá, akkor mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy a fellendülés jelei látszódnának. Persze az is lehet, hogy a hét végén a legfrissebb munkaerő-piaci adatok és a feldolgozóipari számok, a GDP ismeretében már másképp fest majd a kép, ám a kedden publikált Conference Board fogyasztói bizalmi mutató értéke nemcsak hogy nem emelkedett, hanem sokkolóan csökkent. Ez pedig nem jó előjel a várható makro-adatokat illetően. Az optimisták ugyanakkor továbbra is bíznak a Fedben és a nemrégiben megszavazott adócsökkentési intézkedések kedvező hatásaiban, ami a második fél évben a kereslet növekedéséhez vezethet.