A Mol- és az Egis-részvény kínál lehetőségeket

A szeptembert általában befektetői érdektelenség jellemzi. Mostanság vannak azonban a figyelemre méltó történetek. Míró József a hazai papírok közül a Molra és az Egisre, a régió egészét tekintve pedig a technológiai szektorra hívja fel az érdeklődő befektetők figyelmét.

Az ősz a Mol gázüzletágának alapvető problémáira ígér megoldást. Ahhoz, hogy a piaci résztvevők el tudják dönteni, miként viszonyulnak az új gáztörvény meghatározta keretekhez, szeptember végéig illene megjelentetni a kapcsolódó rendelkezéseket, s előre kell lépni az árképzés paramétereinek meghatározásában - emelte ki Míró József, a Cashline elemzője. Ezzel párhuzamosan a Mol szeptember elsejére összehívott közgyűlésén olyan alapszabály-módosításokat tárgyalnak majd meg, amelyek értelmében az igazgatóság felhatalmazást kap a gázüzletág egyes területeinek a jogszabály adta keretek közötti értékesítésére, ha arról majdan üzleti döntés születik.

A gáztörvényhez kapcsolódó már megjelent rendeletek okoztak kellemetlennek látszó meglepetéseket: gondolva itt a többlet-bányajáradék 2003. évi befizetéseinek a Mol által a jogszabály megjelenése előtt kalkuláltnál magasabb szintjére. Arra a kérdésre, hogy ilyen természetű további kedvezőtlen hatásokra számít-e, Míró úgy válaszolt: megítélése szerint a többlet-bányajáradék 2003-as szintje egyrészt saját számításai szerint kisebb a Mol által publikált 16-18 milliárdnál, 14 milliárd körülire tehető. Másrészt pedig e tény az idei eredményt csökkentő hatás mellett kedvező üzenetet is hordozhat. Azt jelenti ugyanis, hogy a lakosság gázár-kompenzációját szolgáló alapba megfelelő összeg gyűlik össze, megteremtve ezzel a lehetőségét annak, hogy a valós piaci viszonyoknak megfelelően alakítsák a gazdasági minisztérium rendeletei az árakat. Számításai szerint az idén kompenzációra 3,8 milliárd forintot kell majd kifizetni, amely töredéke az említett 14 milliárdos bevételnek. A következő két évben mintegy 30 milliárdos befizetés mellett 26-27, 2006-ban 24, majd 18 milliárdot vihet el a kedvezmény, 2008-ra pedig a támogatás megszűnik. Az elemző azonban hozzátette azt is, hogy e számításokat alapvetően módosíthatja, hogy milyen elveket követ majd a lakossági árképzés.

A gázüzletág helyzetét általánosságban érintve kiemelte azt is, hogy az unió által megkövetelt gázpiaci liberalizáció az eddigi példák alapján nem teremt igazi versenyt. E megállapítással együtt az elemző rámutatott azon különbözőségekre is, amelyek szerint a magyar piac lényegesen attraktívabb, mint például az osztrák. A mesterségesen alacsonyan tartott gázár ésszerűtlen beruházásokra ösztönözte a felhasználókat, a torz szerkezet arányában jelentős mértékben a gáz irányába mozdította el az energiafelhasználást. Ennek alapján - bár tény, hogy a Mol még nem döntött arról, hogy megtartja vagy megválik a szegmens eladható részétől - lehet érdeklődés az üzletág iránt.

Az elmúlt napok akvizíciós eseményeinek megítéléséről szólva úgy nyilatkozott: jól jött volna a Beopetrol. Az INA sisaki finomítója közel van, a múlt (a Beopetrol az INA Szerbia által államosított eszközeit birtokolja) adottságai jól kihasználhatók lettek volna, s az olcsó vízi szállításnak köszönhetően a dunai finomító is beszállhatott volna az ellátásba. A szerb társaság nélkül a kedden meghirdetett román Petrom-privatizációban sem biztos, hogy érdemes a Molnak indulni. Romániának 34 milliárdos finomítói kapacitása van, miközben a felhasználás ennek felét sem éri el, márpedig a Mol-Slovnaft-INA vállalategyüttes is éppen ebben az erősebb.

A többi hazai részvény közül Míró az Egist emelte ki. A gyógyszeripar az elemző megítélése szerint az erősödő dollár miatt árbevételt és profitnövekedést realizálhat. Ez a Richter árfolyamába be is épült, az Egis azonban a de-ramciclane molekula fejlesztésével kapcsolatos problémák (az amerikai után a finn partner is kiszállt az üzletből) miatt 30-40 százalékkal alulértékelt szektorához képest. Ez a közeljövőben kiegyenlítődhet, hiszen a cég eredményességét rövid távon a molekulával kapcsolatos döntések nem befolyásolják.

A két példa mellett érdemes szem előtt tartani azt a tényt, hogy a technológiai szektor túljutott a mélyponton - emelte ki zárásként a teljes régióra, általában a nemzetközi tőkepiacokra is értelmezhetően az elemző. A költséghatékonyságot sikerült helyreállítani, s további profitnövekedés várható, ami hosszabb távon is biztató kilátásokat rajzol fel. A lufi kidurrant. Nyilvánvalóan nem az a lendület ígérkezik, mint az évekkel ezelőtti robbanás idején, s értelemszerűen szelektálni kell a szektoron belül, de van növekedés az iparágban.