Átmenetileg elnapolva

A latin-amerikai kötvénypiacok egyik sajátossága, hogy sorsuk korántsem független a fejlett piacokkal bíró országokban fellelhető tendenciáktól. A befektetők kedvelik is az itt kibocsátott adósságleveleket, hiszen azok a jellemzően viszonyítási alapként kezelt USA-beli kötvényekkel szemben jelentős prémiumot biztosítanak, ugyanakkor tartanak is azoktól az elmúlt évek kellemetlen tapasztalatainak köszönhetően. A brazil vagy venezuelai kormány, vállalatok az ellenérzések leküzdése érdekében számottevő, az év elején még 11 bázispontra rúgó felárat biztosítottak a regionális kockázatot felvállaló befektetők számára. Esetükben a keresletet elsődlegesen meghatározó tényezőt nem a hozamok abszolút szintje, hanem ez a relatív kockázatmentes országokkal szemben meglévő rés jelenti.

Az elmúlt hetek amerikai

kötvénypiacának meghatározó trendje az árfolyamok csökkenése volt: június közepe óta az USA tíz év futamidejű államkötvényeinek hozamszintje tetemes mértékben, 1 százalékponttal emelkedett, így azok szintje az elmúlt héten a 4,5 százalékot is elérte. Az amerikai kötvénypiaci konjunktúra változása természetesen más országok piacaira is kihatással van, ezek közül is különösen érzékenyen érinti azonban a latin-amerikai országok kibocsátásait. A JP Morgan számításai szerint a hozamfelár mára a januári mértékének közel a felére, 6 százalékpont környékére zsugorodott, ezen a szinten pedig már a befektetők is gondolkodóba esnek, hogy vásároljanak-e a jövőben a kérdéses országok adósságleveleiből.

Az érintett kormányok, vállalatok alapvetően két dolgot tehetnek. Vagy szembenéznek azzal a lehetőséggel, hogy a közeljövőben a mostaninál magasabb költségek mellett jutnak csak friss hitelekhez, és vállalják is ennek a többletértéknek a megfizetését, vagy pedig visszafogják kibocsátásaikat. A jelek szerint többségük ez utóbbi megoldás mellett dönt majd.

A napokban a venezuelai kormány mellett több brazil nagyvállalat is bejelentette, hogy tervezett kötvénykibocsátásának elhalasztásán gondolkodik. Venezuela szeptemberben 700 millió dollár értékben készül hitelt felvenni, mint arról azonban Alejandro Dopazo pénzügyminiszter-helyettes egy interjúban beszámolt, a kibocsátásra lehet, hogy várni kell majd. Az ország számára ugyanis az USA-beli hozamemelkedés hatására kialakult 8,9 százalékos prémiumszint helyett egy legfeljebb 7,5 százalékos érték volna elfogadható. Ennek ellenére a kormány már felkérte az ABN Amro Holdingot és a Citigroupot az aukció megszervezésére, és a múlt héten sort kerített egy 1,5 milliárd dolláros, hazai kibocsátásra is. Venezuela optimizmusát az év eddigi részében 4,5 milliárd dolláros piacot teremtő, pénzpiaci történetében problémásabbnak tekinthető Brazíliától való megkülönböztetésre alapozza: a kötvénymarketing célja az ország állampapír-piaci stabilitásának hangsúlyozása.

Az ország déli szomszédja ennél is nagyobb gondokkal küzd. Az elmúlt héten Brazília kötvénypiaca tavaly október óta a legnagyobb mértékű héten belüli árfolyamesést produkálta. Ez az általános hangulaton túlmenően annak is betudható volt, hogy a befektetők körében elterjedt hír szerint az ország kormánya rosszul szervezett meg egy adósságcserét. A feltörekvő piacok leggyakrabban kereskedett - 2014-ben lejáró, 8 százalékos kuponnal bíró - kötvényének árfolyama ezzel négyhavi mélypontra zuhant, a rajta megszerezhető hozam pedig 12,4 százalékra emelkedett.

A folyamat vége egyelőre nehezen jósolható. Az amerikai kormányzat nemrég döntött egy - ezen a héten esedékes - 60 millió dollár értékű kötvénykibocsátásról a költségvetés megnövekedett kiadásainak finanszírozása céljából. A közeljövőben ez az USA-beli hozamszint további növekedését, a dél-amerikai kibocsátók számára pedig a hozamrés további csökkenését és ezzel a kereslet visszaesését, vagy jelentős többletterheket jelenthet.

Az európai piacok, melyek az amerikai kötvényárfolyam-esés kezdetekor még a tengerentúli folyamatokat másolták, az elmúlt napokban némileg fordítani tudtak helyzetükön. Ennek ellenére egyre valószínűbb, hogy a gazdaságok helyzetéről érkező híradások hangvételének változásával párhuzamosan ismét a részvények kerülhetnek a befektetői érdeklődés középpontjába, és ez további csökkenésre ítélheti az amerikai kötvényárfolyamokat is. A latin-amerikai országok számára nem is az ennek kapcsán várható végeredmény, sokkal inkább az odáig vezető átmeneti és erősen volatilis út jár kellemetlen mellékhatásokkal.

Az érintett kötvények iránti érdeklődést normális piaci viszonyok között is a bizalmatlanság korlátozza, a jelenlegihez hasonlóan formálódó árfolyampályájú időszakokban ez a hatás felerősödik. Mindaddig, amíg a befektetők nem jutnak dűlőre az amerikai gazdaság kilátásainak megítélése tekintetében nem várható változás.