Tőzsdebírság a Deutsche Banknak

A múlt héten a Deutsche Bank 750 ezer dollár büntetés megfizetésében egyezett ki az Egyesült Államok értékpapír- és tőzsdefelügyeletével (SEC), amivel egy több mint egy esztendeje folyó vizsgálat zárult le. Az elmarasztalás nyomán ismét reflektorfénybe került a letétkezelők szavazási gyakorlata.

A Deutsche Bank befektetési banki üzletága, a Deutsche Asset Management még 2002 januárjában állapodott meg a HP-vel arról, hogy segítséget nyújt a Compaq felvásárlásában. A kilenc hónapos ádáz küzdelem után 2002 májusában végül lezárt tranzakcióban az informatikai cégek vezetése nyíltan szembekerült a Hewlett és a Packard család tagjaival. Végül mindössze 3 százalékon múlt a felvásárlás: 838 millió részvény birtokosa szavazott mellette, miközben 793 millió tulajdonosai ellenezték azt.

A SEC már az alkudozás alatt megkezdte a vizsgálódást, ugyanis a bank és a HP közti megállapodás tényét - az abban foglaltaknak megfelelően - egyik fél sem hozta nyilvánosságra, miközben a hitelintézet alapkezelő részlege az általa felügyelt 17 millió részvénnyel támogatta az ügyletet.

A döntés szerint ezzel ugyan nem fordította meg az ügylet kimenetelét, elmulasztotta azonban értesíteni a papírok tulajdonosait az érdekkonfliktusról, amelynek ismeretében sokan talán máshová vitték volna papírjaikat, vagy maguk szavaztak volna azokkal.

A botrány ismét felhívta a figyelmet arra, hogy az alap- és letétkezelők könnyen "elcsábulhatnak": szakértők szerint nem ritka, hogy egy-egy pénzügyi csoport nem a tulajdonosok érdekeit nézi, amikor a nála lévő részvényekkel szavaz. Így például előfordulhat, hogy a befektetési alapokban lévő papírok voksaival egy alapkezelő abban a reményben támogatja a cégvezetés javaslatait, hogy cserében megkaphatja vagy megtarthatja a vállalat nyugdíjalapjának kezelési jogát. Emiatt a tulajdonosi jogok sérülhetnek.

Így nemrégiben az amerikai hatóságok előírták, hogy a befektetési alapoknak előre közölniük kell a szavazásokkor követett alapelveket, s minden egyes konkrét esetben nyilvánosságra kell hozniuk, hogyan voksoltak. A vagyonkezelőknek pedig mind a befektetési alapok vezetőinek, mind ügyfeleiknek jelezniük kell, ha valamilyen érdekütközés állna fenn, így például azt, ha az érintett cég nyugdíjalapját is kezelik.

Sokan azonban ezt is keveslik, mivel nincs kötelezettség a befektetésijegy-tulajdonosok informálására. A SEC szerint ez az alapok vezetőinek tiszte, de sokat segíthet a sajtó és a különböző jogvédő szervezetek is. Mivel azonban ezek csak lehetőségek, a felügyelettől egyre többen követelik - például a Deutsche Bank HP-ügyletére hivatkozva - itt is a tájékoztatási kötelezettség bevezetését.