Élet az elnökválasztás után

Azzal, hogy az amerikai polgárok többsége George W. Bushra szavazott, egyúttal azt is jelentette, hogy a magasabb jövedelműek viszonylag alacsony adókulcsa és a 15 százalékos osztalékadó fennmaradása mellett foglalt állást, míg a szabályozást befektetőbarátnak, a külpolitikáját pedig elfogadhatónak tartották. Bush újabb négy évre történő megválasztása leginkább az energia-, a vegyipari, a közhasznú társaságok, a védelmi szektor és a gyógyszeripari cégek számára kedvező. Ennek hátterében - az ellenjelölt John Kerryvel szemben - a kevésbé szigorúbb környezetvédelmi szabályozás, a nagyobb katonai kiadások húzódnak meg, míg a gyógyszergyártóknak nem kell attól tartaniuk, hogy az olcsóbb importkészítmények, a generikus termékek nagyobb volumene az árak csökkenését vonná maga után - mutat rá a Bloomberg.

Az elnökválasztás azonban csak egy azon hét tényező közül, amelyek a 2005. évi árfolyammozgásokra érdemben kihatnak. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az esetleges terrortámadást, amely jóval nagyobb és hosszabb ideig tartó árzuhanást idézne elő a börzéken, mint a 2001. szeptember 11-i eseményeket követően. Akkor az S&P 500 index öt nap alatt 11,6 százalékot esett, s csak október 25-én tudott visszakapaszkodni a támadás előtti szintjére. Emellett fontos tényező a börzék alakulása szempontjából, hogy Irakban miként alakul a helyzet, s milyen szinten mozog majd az olajár. A dolgok jelenlegi állása szerint aligha lehet abban bízni, hogy javulás következne be Irakban, s az olaj árának erőteljes csökkenésére sincs kilátás. Több mint egy év alatt a fekete arany kurzusa valamivel 30 dollár alatti szintről 56 dollárra tornázta fel magát, igaz, az elmúlt napok némi korrekcióval párosultak. Kifejezetten jól jártak viszont az energiaipar szereplői, s mint az elemzők fogalmaznak: többségük most is jó befektetési célpontot jelent. Amennyiben az olaj ára 35-40 dolláros sávba esne vissza, az még mindig profittal kecsegtetné a szektor tagjait, hiszen nem szükséges ahhoz számukra 50 dolláros olajár, hogy eredményesen működjenek.

Vessünk egy pillantást a részvények árazására. Bár az S&P 500 index tagjainak 2000. évi 30-as P/E átlaga (egy részvényre jutó árfolyam és eredmény hányada) mostanra 19,5-re mérséklődött, ez még mindig meghaladja a történelmi átlagot, ami 15. Sok függ a kamatok alakulásától is. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed 2001 januárja és 2003 júniusa között 13 alkalommal vágott kamatot (mértéke 6,50-ről 1 százalékra csökkent), amelynek hátterében többek között egyetlen esemény húzódott meg: 2001. szeptember 11-e. Az idei év azonban már a kamatemelésről szól. Június óta háromszor növelte annak mértékét a Fed nyílt piaci bizottsága, s az elemzők többsége mai ülésén is hasonló lépésre számít. Végezetül, de nem utolsósorban, nem szabad figyelmen kívül hagyni a gazdaság alakulását.

A legutóbb nyilvánosságra kerülő adatok az autóértékesítések visszaeséséről szóltak, miközben a lakásépítések továbbra is kedvezően alakulnak, s a kilábalás jeleit mutatják a számítástechnikai szektor tagjai is. Az amerikai gazdaság a harmadik negyedévben 3,9 százalékos bővülést mutathat, ami akár biztatónak is tűnhet. Egyes piaci szereplők mindenesetre optimisták: az év utolsó két hónapjában hagyományosan jól teljesítenek a börzék, ráadásul az elnökválasztást megelőző kivárást immáron pozícióvállalás válthatja fel a tőzsdéken.