Óvatosak a műtárgyvásárlók

Október 26-28. között háromnapos művészeti aukciót tartott a BÁV. Összesen 828 tétel került kalapács alá, váltakozó sikerrel: a három nap alatt felvonultatott tételek teljes kikiáltási ára 84 millió forint volt, míg a leütési árak összege valamivel több mint 63 millió forintot tett ki. Az anyagnak csak 69 százaléka, azaz összesen 571 tárgy kelt el.

Az első napon 266 darab ékszer, ezüsttárgy és óra várta a vásárlókat, összesen 16 millió forintos kikiáltási áron, amelynek 75 százaléka, azaz 200 tárgy cserélt gazdát, de a leütések összértéke éppen csak közelítette a 9 millió forintot. Ez leginkább annak tudható be, hogy a pár tízezer forintos tárgyak voltak igazán kelendőek, a 100 vagy 200 ezer forintot meghaladó végöszszeg ritkaságszámba ment. Nem lelt gazdára a két legmagasabb árról induló tétel sem, két női szoliter gyűrű (1,8 millió, illetve 680 ezer forint). A legmagasabb leütési ár így mindössze 280 ezer forintra sikeredett, amit a 209-es számú női szoliter gyűrűért fizetett ki új tulajdonosa. Ismét találkozhattunk érmékkel a kínálatban, de ellentétben a BÁV korábbi aukciójával, most a 11 különböző aranyérme közül csupán három kelt el.

A második napon 183 tételt kínáltak megvételre, de jóval színesebb volt a kínálat. A több mint 25 millió forintra tartott anyagban festmények, bútorok, szőnyegek egyaránt helyet kaptak, ám jóval kisebb sikert ért el velük a ház, mint az első nap ékszereivel és ezüstjeivel. Ezen a napon a tételeknek csupán 51 százaléka kelt el, szűk 19 millió forintért. A zárónapra maradt a legtöbb tétel, összesen 378 műtárgy, s ez a nap zárult a legsikeresebben is. A tételek 73 százalékára, mintegy 280-ra volt vevő, összesen megközelítőleg 36 millió forintos leütési árral, ami bár ebben az esetben sem lépte túl az árverésre kínált tárgyak öszszesen 43 millió forintos kikiáltási árát, azért születtek igazán kiugró eredmények is. A legnagyobb reményeket egyértelműen Raffaello Romanelli A nyár allegóriája című szobrához fűzte a BÁV, amit jól tükrözött a 3,5 milliós kikiáltási ár, ám az itthon kevésbé ismert művész alkotása nem győzte meg a vevőket, licit nem érkezett rá. Máshol talált helyet magának ez a pénz: Kisfaludi Stróbl Zsigmond Fürdő után című szobráért 3, míg Róna József A kis türelmetlen szobráért 1,7 millió forintot fizettek a vevők. Egy 1902-re datált Gallé-váza 1,3 millióért kelt el, míg Tiffany vázát már 0,5 millió forintért is vásárolhattunk ez alkalommal. Figyelemre méltó volt az árverés antik ezüst anyaga, amit a vásárlók is értékeltek. Bő választékot találhattunk empire tárgyakból, különösen kancsókból, amelyek mind elkeltek, méghozzá igen magas áron. Az 1810 körüli augsburgi kávéskanna 1,3 millió, egy ugyanezen időszakból, Kassáról való boroskancsó 600 ezer forintért cserélt gazdát.

A Nagyházi Galéria 2004. október 27-én tartott 111. árverésének kínálatában közel- és távol-keleti, továbbá afrikai és dél-amerikai tárgyak szerepeltek. Bár ilyen tematikájú árverést csak egy évben egyszer rendez a cég, úgy tűnik, a téma szerelmesei nem mutattak túl nagy érdeklődést a vételre kínált tételek iránt. A 263 darabos kínálatból csak 127 tétel talált gazdára, ami összességében 48 százalékos eladási arányt jelent, a 18,5 milliós leütési érték pedig meg sem közelítette a 21 millió forintot is meghaladó összkikiáltási árat. Legmagasabb áron az 1,4 millió forintról indított kínai esődob kelt el 2 millió forintért, ezt követte a sorban három Buddha-szobor; a vietnami darab 1,7, a nyugat-tibeti 1 millió, a nepáli pedig 950 ezer forintért cserélt gazdát. Ugyanakkor a legmagasabb kikiáltási árról, 1,5 millió forintról indult tétel, egy dél-indiai táncosnőket ábrázoló szoborcsoport (VG, 2004. október 25., 19. oldal) nem kelt el.