Ha alapvető vonásaiban nem is, intenzitását tekintve a hazai műkereskedelem 2004-es teljesítménye mindenképpen alulmaradt a megelőző évek eredményeihez viszonyítva. A helyzet komolyságát jelzi, hogy ez a megállapítás nemcsak a kevésbé divatos műfajokra, hanem a szektor húzóágazatának tekinthető festménypiacra is érvényes. Azok a problémák, melyek az egyes műtárgyágazatokat már az elmúlt néhány évben jellemezték, 2004-ben a festészetet is utolérték. A magyarországi műkereskedelem helyzetét tovább nehezíti, hogy egyre kevesebb a kvalitásos tárgy a galériákban és az aukciókon. Bár a nyugati piacok élénkülése mögött ma még nem áll érdemi gazdasági növekedés, csak reménykedni lehet abban, hogy ezek a kedvező folyamatok képesek lesznek a hazai romló tendenciát is megfordítani.
>> Festmények
A visszaesés az antik képek esetében volt a legszembetűnőbb. A Nagyházi téli árverésén felvonultatott kivételes - az átlagos hazai színvonalat messze meghaladó - anyag majdhogynem megbukott, az árverés kelendőségi aránya nem érte el az 50 százalékot. Az érdektelenség mértéke még azokat a szakértőket is meglepte, akik eddig az antik alkotások mérsékelt kelendőségét azok "divatjamúlt" voltával magyarázták. Ugyanez az érdektelenség jellemezte a Balaton utcai ház tavaszi nagyárverését is: bár az elkelt tárgyak körében a licitemelkedés rendszerint magas volt, a kelendőség aránya átlagosan alig érte el az 50 százalékot. Kétségtelen, hogy 2004 számtalan kiváló alkalmat biztosított az antik festményeket befektetési szándékkal vásárlók számára. Igaz azonban az is, hogy a hazai műkincsimport épp ezen a területen a legaktívabb, így a felértékelődés mértéke várhatóan itt lesz a legalacsonyabb - hacsak a nemzetközi piacon nem történik egy nagyobb árrobbanás az antik képek terén.
Nagyobb meglepetést jelentett az apadó érdeklődés a 20. századi klasszikusok kereskedelme terén. Míg tavaly megfért egymás mellett a két piacvezető 600 millió forint körüli eredménnyel záruló téli árverése, addig - a még kiegyensúlyozottnak mondható tavaszt követően - ősszel és télen szó szerint váltakozó eredmények születtek a Kieselbach és a Mű-Terem árverésein. A Kieselbach remek őszi sikerét (összleütés: 450 millió forint) egy közepes téli aukció követte, miközben a Mű-Terem őszi botlása után az év legsikeresebb aukciós eredményét tudta felmutatni decemberben (560 millió). A hullámzó eredmények sora alapvetően nem a kínálat felhígulásának rovására írható - ezt a két ház téli felhozatalának kvalitása ékesen cáfolta -, sokkal inkább tapasztalható egy józanabb, mérsékelt keresleti magatartás kialakulása. A gyűjtők inkább csak szemezgetnek, és - jó vételre várva - sokszor inkább a kivárás határozza meg stratégiájukat.
A festészet iránt érdeklődő gyűjtők kívánságlistáinak élén azonban továbbra is 20. századi klasszikusaink kiemelkedő alkotásai szerepelnek. Közülük elsősorban azoknak a festményeknek van nagy esélyük a legmagasabb licitek elérésére, melyek vagy festőjük népszerűsége miatt, vagy az adott mű, esetleg alkotó előfordulásának ritka volta miatt kiemelkedőek. Előbbire példa Rippl-Rónai József Anella és Lazarine virágok között című képének sikere (44 millió forint, Mű-Terem, tél), míg utóbbira a hazai aukciós festménykínálatban 1981 óta nem szerepelt Galimberti Sándor csendélete (37 millió, Mű-Terem, tél).
A kisebb galériák közül inkább azok tudtak jelentősebb eredményeket felmutatni, melyek képesek voltak komoly alkotásokkal közönségük elé lépni. Erre leginkább a november végén megrendezett Antik Enteriőrön volt lehetőségük, ahol a MissionArt, a Nemes, valamint az Erdész Galéria festészeti anyaga emelkedett ki a mezőnyből. A potenciális vásárlóréteg megnyerése terén ugyanakkor egyre élesebb a galériák versenyfutása. A Kieselbach biciklisfutár-akciója vagy éppen a Mű-Terem kétrészes, A magyar festészet rejtőzködő csodái című kiállítássorozata egyértelműen magán viseli a reklám minden jellegzetességét.
A kínálatok hígulása ellenére sajnos nem történt előrelépés a kortárs alkotások aukcionálása terén sem - többek között a nagyobb aukciósházak érdektelensége miatt nem vállalkoznak a magyarországi műkincspiac résztvevői a modernebb irányzatok felkarolására és népszerűsítésére. Tovább rontott a kortárs művészet helyzetén az is, hogy ősszel bezárta kapuit a MEO, sőt 2004-ben már nem rendezett önálló kortárs árverést a BÁV sem.
>> Grafikák
Egyedül talán a grafika tekinthető az év sikerműfajának, bár ezen a területen is csak a kiemelkedő kvalitás jelentett garanciát egy-egy elfogadható aukciós eredményre. Jól megfigyelhető ez az Arte és az Abigail 2004-es párharcában. Míg a Ferenczy utcában található galéria gondosan válogatott anyagának kelendőségi aránya 80 százalék körül mozgott, addig az Abigail túlnyomórészt a mennyiséget szem előtt tartó, nagyobb (rendszerint 300 feletti) tételszámot felvonultató kollekciói esetében ugyanez a mutató már csak 60 százalék körül mozgott. A grafika népszerűségének felfutását szeptemberben a BÁV, decemberben a Belvedere is próbálta meglovagolni - nem túl nagy sikerrel.
>> Műtárgyak
A műtárgyak terén ugyancsak a kivárás és a megfontoltság jellemezte a gyűjtők döntéseit - bár e műfajon belül ez a folyamat már évekkel ezelőtt kitapinthatóvá vált. Az 1990-es évek közepén oly nagy sikerű szőnyeg-, ezüst- és műtárgyárverések után mára jóval megfontoltabbá váltak a gyűjtők és érdeklődők. A "nagybevásárlások" korszaka után az ezredfordulótól kezdve már csak az igazán ritka különleges darabok iránt folyik ádáz küzdelem a BÁV, a Belvedere, a Nagyházi és a Polgár árverésein. A kvalitásos darabok iránti igény ezen a kategórián belül is jócskán fokozta a műkincsbehozatalt. Elsősorban értékes ezüst- és dísztárgyak, valamint Zsolnay-kerámiák érkeznek nagy számban hazánkba. A vevőkért és a beadókért folytatott kiélezett harcban ugyanakkor leszakadók is vannak: így például a Detre és Ferenczy egyes források szerint a jövő évtől profilt vált, festmények és műtárgyak helyett ajándéktárgyakra szakosodik.
A megújulásra törekvő BÁV 2004-ben - kihasználva megkurtított, de még létező országos hálózatát - vidéken próbálta bővíteni vásárlóközönségét. A vállalkozás hathatós sajtókampánnyal kiegészülve sikert hozott az aukciósháznak, így félévente Pécsett és Győrben rendez majd árveréseket a cég, a már megszokottá váló budapesti (Bécsi utcai és Szent István körúti) kamaraaukciók mellett. A nagyvállalat - amely a Lónyai utcából Budára, a Csalogány utcába helyezte át székhelyét, ám nagyárveréseit továbbra is a régi helyszínen rendezi - mellett a hazai aukciósházak között vidéken egyedül a Villás Galéria rendez sikeresnek mondható aukciókat 120 százalék körüli licitemelkedésekkel, amely egy közepes fővárosi műtárgyárverésnek felel meg. Sőt, 2004-ben a Villás kínálati skáláját is bővíteni tudta, vidéken egyedüliként bekapcsolódva az antikvár könyvek kereskedelmébe: az év folyamán a galéria két eredményes könyvárverést szervezett a cívisvárosban.
Az árverések mellett vidéken a műkereskedelmi vásárok szaporodása járul hozzá a piac fellendüléséhez. A legutóbbi példa erre az Antik Enteriőr soproni megfelelője, a november elején megrendezett nemzetközi, Harmónia című rendezvény, amelynek palettáján nem kizárólagosan műkincsek, hanem például borászat, gasztronómia is szerepelt, és már első nekifutásra is figyelemre méltó vállalkozásnak bizonyult.
2004-ben a műtárgy kategórián belül talán a néprajzi tárgyak szerepeltek a legsikeresebben. Ezt mutatja egyebek mellett, hogy a Nagyházi tavaszi néprajzi árverését követően a BÁV hasonló tematikájú árverése is sikerrel zárult a Lónyai utcában.
>> Ékszerek
Az ékszerek műfaján belül a Pless és Fox kivonulása óta - elsősorban bejáratott záloghálózata miatt - szinte egyeduralkodóvá vált BÁV 2004-es eredményei a korábbi évek sikereit tükrözték. Az elkövetkezőkben azonban erős konkurenciával kell számolnia majd a cégnek, hisz októberben a komoly nemzetközi műkereskedelmi múltú Dorotheum 75 százalékos tulajdonrészt vásárolt az Orex Óra- és Ékszer-kereskedelmi Vállalatban. A feltőkésített, mostanáig kizárólag új ékszerekkel foglalkozó cég az új tulajdonos érkeztével profilköreinek kiszélesítését is tervezi, melyben a zálog- és árverezési tevékenység is helyet kaphat.
Az ékszerpiac továbbra is a befektetési szándékú vásárlók kedvenc célpontja maradt. Az elmúlt évben a BÁV júniusi aukcióján beállított, tízmillió forintos leütési rekordon kívül is több kiemelkedő eredmény született. A Kinizsi utcai cég ugyanakkor, felismerve a profilbővítés lehetőségét, megkezdte a befektetési célú arany jegyzését, sőt a cég szolgáltatásként a megvásárolt aranytömbök őrzését is vállalja. A kezdeményezés hátterében egyrészt az év eleji nemesfémpiaci mozgások, valamint a dollár gyengülése, másrészt pedig a BÁV azon szándéka állt, hogy túladjon a zálogtevékenység során felhalmozott aranykészletén.
>> Könyvek és papírrégiségek
A Villás Galéria révén már érintett ágazat tavaly képes volt lépést tartani a grafika viszonylagosan jó teljesítményével. Ez a terület, a többek számára megfizethető grafikákhoz hasonlóan, inkább a értelmiségi középréteg köreiben élvez népszerűséget. Ezt bizonyítja az a tény, hogy míg a könyvárveréseken a közepes árfekvésű - 10 és 300 ezer forint közötti értékű - kötetek szinte korlátlan mennyiségben vevőre találnak, ezzel szemben a milliós kategóriába tartozó, már csak a tekintélyes gyűjtők által megfizethető ősnyomtatványok, kódexek iránt a Központi Antikvárium optimizmusa ellenére sem tapasztalható akkora érdeklődés, amekkorát a piacvezető antikvárium szakemberei várnának. A Központi tavaszi nagyárverésén felvonultatott több tucat igazi ritkaságából csak néhány példány talált gazdára, és - bár a tavaszi fiaskón a novemberi árverés sokat javított - az év legnagyobb sikereit a középkategóriás könyvek aukcionálásával foglalkozó Honterus árverései jelentették.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.