Nagyot nőtt a kezelt vagyon

Háromezermilliárd forinthoz közelít a hazai befektetési alapkezelők által kezelt vagyon, miután a nyugdíjpénztárak tavaly közel 300 milliárddal többet bíztak rájuk, s közel duplájára, 760 milliárd fölé nőtt az egyéb portfóliók volumene is - derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének adataiból. (Igaz, ez utóbbinál komoly szerepet játszott, hogy az egyik Bamosz-tagnál az adott pénzügyi csoporton belül átcsoportosították az erre irányuló vagyonkezelési tevékenységet.)

A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) legfrissebb összesítése szerint a hazai pénztárakban 2004. szeptember végén 1234 milliárd forint csoportosult, míg az alapkezelők 932 milliárdos pénztári vagyont kezeltek. Ez utóbbi adat az elkövetkező hónapokban tovább bővült, november végén az ezermilliárdhoz közelített az értéke, amellyel az alapkezelők által kezelt 2699,5 milliárd forint értékű vagyonból 36 százalék feletti részt hasítottak ki. A pénztárak az elmúlt esztendőben nem változtattak alapvető befektetési stratégiájukon, továbbra is az állampapírokban tartják a portfólió jelentős hányadát.

A Bamosz-tagok által kezelt vagyon összetételét illetően a második legnagyobb arányt (35 százalék) a befektetési alapok adták. Az elmúlt egy-másfél évben azonban lényegesen megváltozott az egyes befektetésialap-típusoknak a szektoron belüli részesedése. A belföldi kötvényalapok részaránya a nyilvános befektetési alapokon belül számottevően, 63-ról 43,4 százalékra mérséklődött az év eleje óta, ugyanakkor 19,3-ről 29 százalékra nőtt a pénzpiaci alapok hányada, az ingatlanalapoké pedig 5-ről 8,9 százalékra módosult.

A nyilvános befektetési alapok portfóliójában 2004 első kilenc hónapjában a legszembetűnőbb elmozdulás az állampapí-rok, valamint a készpénzek és a bankbetétek terén következett be - derül ki a pénzügyi felügyelet összesítéséből. Míg az első negyedévben az alapok által kezelt vagyon összetételén belül komolyan lemorzsolódott az állampapírok, azon belül a kötvények állománya, addig a második negyedévben helyreállt a befektetők bizalma, s a korábbinál nagyobb mértékben növelték befektetéseik között az állampapírok részarányát. A harmadik negyedév azonban ismét csökkenést hozott ezen a téren. A készpénz és bankbetét részaránya az év első kilenc hónapjában az állampapíréval ellentétes tendenciát mutatott: az első negyedévben 3,4 százalékos, majd 8,9 százalékos apadás zajlott.