Sikeres európai részvényalapok

A Fidelity Investment Special Situations Fund produkálta a legjobb hozamot Európa tíz legnagyobb befektetési alapja közül az elmúlt esztendőben. A 8,2 milliárd dollár nettó eszközértékű alap brit részvényekbe fekteti pénzét, ám a befektetési célpontok sikeres megválasztását mutatja, hogy a konstrukció 17,9 százalékos teljesítménye közel duplája a mintegy 20 ezer európai alap átlagos hozamának. A portfólióban a legnagyobb arányban az olaj- és gázipari szektor képviseltette magát, amely számottevően profitált az olajár szárnyalásából. A kontinens legnagyobb társasága, a BP több mint 10 százalékkal tornázta fel árfolyamát tavaly, míg Nagy-Britannia harmadik legnagyobb gázszolgáltató cége, a BG Group 20 százalékot erősödött. Az alapkezelő komoly szerepet szánt a kisebb kapitalizációjú társaságoknak is, így az edinburgh-i Cairn Energynek, amely jó választásnak bizonyult, hiszen az olajipari részvények jegyzése négyszeresére ugrott.

Az ezüstérem a 6,4 milliárd dolláros vagyonú, 17,4 százalékos teljesítményt produkáló Invesco Perpetual High Income Fundnak jutott - derül ki a Bloomberg összesítéséből. Az alap a dohányipari és közhasznú társaságokban látott fantáziát: portfólióelemei közül a Gallaher Group 27, az Imperial Tobacco Group 24, a National Grid Transco 20 százalékot drágult.

A tíz legnagyobb európai alap közül az 5,68 milliárd dolláros Dekafonds nyújtotta a legroszszabb teljesítményt 3,9 százalékos hozamával. Rossz döntésnek bizonyult, hogy az alap mérsékelte az RWE, illetve az E.On cégben meglévő kitettségét, hiszen a két részvény közel 25 százalékkal növelte értékét tavaly.

Az európai részvényalapok mindenesetre 2003 után 2004-ben is pluszban zártak, átlagosan 8,8 százalékos hozamot produkálva, ami érdemben meghaladja a kötvény- és pénzpiaci alapok 4,3, illetve az európai benchmark, a Dow Jones Stoxx 50 index 3,6 százalékos tavalyi teljesítményét. A legjobban szereplő alapok új befektetőket is magukhoz vonzottak, jóllehet az európai magánszemélyek egyre óvatosabban közelítenek a részvények felé. A németek például tavaly 4,6 milliárd dollárt vontak ki a részvényalapokból, az elmúlt három évben pedig a sváj-ciak havonta átlagosan 60 millió dollárral mérsékelték a befektetési alapokban lévő megtakarításaikat.