Javaslatok a pénzügyi válság kezelésére

Ezzel szemben a német kormányforrások szerint Angela Merkel kancellár és Peer Steinbrück pénzügyminiszter egyaránt azon a véleményen van, hogy ilyen jellegű csomagra Európában nincs szükség. Annak ellenére, hogy a 300 milliárd eurós segélycsomagot Párizs hivatalosan még nem erősítette meg, a német források arra számítanak, hogy az napirendre kerülhet Párizsban. Németország kezdettől fogva azt hangoztatta, hogy a válság az Egyesült Államokból indult ki, ezért elsősorban Washingtonnak kell megtennie a szükséges válságelhárító lépéseket. Idetartozik az a hír is, hogy a pénzügyi válság miatt veszélybe került ingatlanszektor megsegítésére a francia állam 5 milliárd euróért felvásárol 30 ezer olyan lakást, amelyek építése az értékesítési bizonytalanságok miatt még nem kezdődött meg. A hírt a francia elnöki hivatal közleményben jelentette be.

A bankvilágot megrázó válság miatt a nemzetközi pénzpiacot az eddiginél erőteljesebben kell, és fogják is szabályozni - vélekedett az osztrák televízióban Joseph Stiglitz amerikai közgazdász. A Nobel-díjas tudós leszögezte: a "deregulációs mantrának" egyszer és mindenkorra vége. Szerinte a pénzpiaci krízis nem fog feltétlenül egy átfogó gazdasági válságba, súlyosabb recesszióba vagy depresszióba torkollni, de semmi sem zárható ki. Az azonban biztos, a világgazdaság sokrétűbbé válik, az Egyesült Államok megszűnik egyedüli gazdasági hatalomnak lenni - húzta alá. A svájci UBS bank, amely Európában a bankok közül a legnagyobb mértékben szenvedte meg a pénzügyi válságot, ez év harmadik negyedében csekély nyereséget realizál - jelentették be a bank rendkívüli közgyűlése előtt Bázelben. Az UBS három veszteséges negyedév és a 45,4 milliárd svájci frankos (28,7 milliárd euró) leírás után visszatért a nyereséges zónába.

Az UBS veszteségeit az amerikai jelzáloghitelpiacon szenvedte el. A japán központi bank (BoJ) csütörtökön 1600 milliárd jennel (10,4 milliárd euróval) növelte a pénzpiaci likviditást, rövid távú hiteleket adott a bankoknak. Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön változatlanul, a jelenlegi 4,25 százalékon hagyta az irányadó kamatot. Trichet EKB-elnök hosszú idő óta először már nem tartja kizártnak az esetleges kamatcsökkentést, mellette szól az, hogy a pénzügyi válság "rendkívüli nagy bizonytalanságot" okozott, csökken az európai gazdaságok növekedése, mérséklődik a lakosság fogyasztása. Ugyanakkor mérséklődnek az inflációs kockázatok: bár ezek a kockázatok "csökkentek, de nem tűntek el" - mondta.

 Miroslav Kalousek, cseh pénzügyminiszter szerint "nincs szükség rendkívüli intézkedésekre a cseh gazdaságban és a pénzügyi szférában, mert a gazdaság és a pénzügy rendben, jó állapotban vannak". Kalousek azt követően nyilatkozott, hogy Mirek Topolánek kormányfővel és Zdenek Tuma, jegybanki kormányzóval megvitatták a pénzügyi válság lehetséges hatását a cseh gazdaságra.

A tudatos pénzügyekről rendezett budapesti konferencián Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kialakult pénzügyi válság fő felelősei közé sorolta a pénzügyi intézményeket, hitelminősítőket, könyvvizsgálókat és azt hangsúlyozta, hogy a felelősség nem osztható meg egyenlő arányban a hitelezők és a hitelt felvevők között. "Globális piacon a felügyeletnek és a szabályozásnak is globálisnak kell lennie. Európai intézményekre és a mainál erősebb európai hatósági szabályozásra van szükség" - emelte ki a kormányfő. Veres János pénzügyminiszter ugyanezen a konferencián hangoztatta: Magyarországon nincs olyan helyzet, hogy a nemzetközi bankválság okozta nehézségekről kellene tárgyalni. "Ezen a nemzetközi konferencián, amely a pénzügyi kultúra fejlesztésével foglalkozik, együtt vagyunk a jegybank elnökével és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökével, de a témáról és nem a nemzetközi bankválság magyarországi hatásáról beszélgetünk" - válaszolta Veres János arra a kérdésre, hogy szükség van-e állami beavatkozásra.

 "A nemzetközi pénzügyi válság hatása Magyarországot elsődlegesen nem érinti, de a várható lassuló növekedés indokolja, hogy a kormány a vállalkozások élénkítésére lépéseket tegyen" - mondta Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón. Elmondta: az élénkítő csomagnak összességében 800 milliárd forint hatása lesz, a költséget tekintve 250-300 milliárd forintot tesz ki az uniós források felhasználása.