PSZÁF: Fokozott a figyelem a kgfb piacán!

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) rendelkező járművek száma 2007 végén 3,77 millió volt Magyarországon, közülük 2,56 millió személyautó. Az állomány a 2006-os évhez képest összességében 2,2 százalékkal csökkent. Csak a 2000-3000 köbcentiméter közötti személygépkocsik, a vontatók, a könnyű pótkocsik és a segédmotoros kerékpárok száma nőtt. A biztosítók közül néhány piaci szereplőnek szinte csak személyautókból álló kgfb-állománya van, másoknál a többiekhez képest jóval magasabb a tehergépkocsik aránya.

A kármentes ügyfelek már 2002-ben elérhették a legmagasabb, bónusz 10-es (B10) díjbesorolási kategóriát. A tavalyi adatok szerint a teljes személyautó-állomány mintegy 36 százaléka B10-es, mintegy 22 százaléka A0-as bónuszfokozatú volt, míg a maluszos járművek aránya minimális. E mutatók a biztosítói nyilvántartások korábbi hibái miatt nem pontosan tükrözik az elmúlt másfél évtized változásait. A kártörténeti igazolások beszerzésére vonatkozó szabályok 2007. évi átalakítását követően a Felügyelet fokozott ellenőrzései elősegítik a rendszer szabályos működését.

A kgfb-üzletág bruttó díjbevétele 2007-ben 2,9 százalékkal nőtt, s mintegy 133 milliárd forint volt. 2007-ben a korábbi évek gyakorlatával ellentétben, az állomány csökkent, így a díjbevétel növekedés mellett az egy szerződésre jutó díjbevétel 5,7 százalékkal (33 355 forintról 35 254 forintra) emelkedett. Hasonló mértékben nőtt az egy kárra jutó kárfelhasználás is (5,5 százalék), eközben csökkent a kárgyakoriság. 2007-ben az egy kárra jutó kárfelhasználás 477 789 forint volt. A tavalyi kárgyakoriság (tárgyévi károk száma/átlagos állomány db) 4,8 százalék volt, a korábbi évekhez képest kedvezőbben alakult, s ez európai viszonylatban is jónak mondható. A veszélyközösség szempontjából a „legrosszabbak” a trolibuszok, a vontatók és a 80 férőhelynél nagyobb buszok. A személyautóknál a kárgyakoriság arányosan növekszik a motor térfogatának nagyságával.

A magyar piacon általában és az Európai Unió tagállamainak többségében is a kgfb veszteséges üzletágnak számít. A hazai biztosítók eredményét tekintve jelentős javulás kezdődött 2005-ben és ez a kedvező helyzet 2006-ban is megmaradt. Ehhez képest 2007-ben némi romlás tapasztalható, ami elsősorban a MÁV Általános Biztosító Egyesület veszteségével magyarázható. A piac tavalyi 13 szereplője közül 5 ért el nyereséget az üzletágban, akadt példa azonban a bruttó díjra vetítve 10 százalékosnál is nagyobb veszteségre is.

2008 I. félévében a Felügyelethez érkező biztosítási panaszok 66,7 százaléka (1804 db) volt kgfb-vel kapcsolatos panasz. A panaszok zöménél a biztosító vagy a biztosításközvetítő ügyviteli vagy eljárási hibáját kifogásolták, míg a panaszok egynegyede a kárügyintézés elhúzódására vonatkozott.

Az elmúlt időszakban a Felügyelet több, a piac biztonságos működését elősegítő lépést tett. Napvilágot látott a Felügyeleti Tanács ajánlása a kgfb alapján érvényesített kárigények kárrendezésének, s a kgfb állománykezelésének feltételeiről, 2007 szeptemberében a Felügyelet vezetői körlevelet jelentetett meg a kgfb díjkalkulációjának módszertani kérdéseiről a piaci szereplők vezetői számára. 2007. október közepén a Felügyelet módszertani útmutatót adott ki a kgfb-tevékenység informatikai támogatásának elvárt szakmai tartalmáról. A Felügyelet 2008 januárjában vezetői körlevélben hívta fel az egyes piaci szereplők figyelmét a kgfb-termék terjesztési gyakorlatának felülvizsgálatára, a jogszabályi környezetnek és a prudens működésnek legmegfelelőbb gyakorlat kialakítására. A kgfb-termék terjesztés során felmerülő tartalmi kérdésekben külön vezetői körlevelet bocsátott ki a Felügyelet a független biztosításközvetítők részére a legjobb gyakorlat kialakítása érdekében.

A Felügyelet fokozott figyelemmel kíséri a biztosítók 2008. október 30-án megjelenő kgfb-tarifáit, megalapozatlannak tűnő díjajánlat esetén a hatóság azonnal megteszi a szükséges lépéseket.