BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

MNB-lökés és régóta nem látott változások - "Új világ jön"

A nemzetközi monetáris trenddel szembemenő Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hazai kondíciók „régóta nem látott” megváltozásával indokolta, hogy az idei utolsó előtti rendes kamatdöntő ülésén 50 bázisponttal 11 százalékra eresztette az Európai Unió legmagasabb kamatrátáját. Az elemzők úgy kommentálták a lépést, hogy az óvatos, de érződik, hogy a jegybank hajlana további vágásra is. A piac mindenesetre pozitívan reagált a döntésre, a hírt követően a hazai fizetőeszköz árfolyama a délelőtti 266-os szintről 259 forintig erősödött az euróval szemben.

Simor András jegybank elnök a döntést követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a rendkívüli helyzetet az inflációs pálya meredek csökkenése idézi elő, ugyanis a középtávú 3 százalékos jegybanki célnál jelentősen alacsonyabb szinten landolhat a hazai pénzromlás üteme. Ez pedig megnövelte - a rendkívül szűk pályán mozgó - hazai monetáris politika mozgásterét, amely az elmúlt hetekben tűzoltásra kényszerült berendezkedni, ahogy a forintot egyre fokozódó spekulációs támadás érte.

A monetáris tanács túlnyomó többséggel szavazta meg az 50 bázispontos vágást, de mint azt Simor András elmondta, a tartás mellet egy 100 bázispontos vágás ötlete is felmerült. Utóbbi kettőt a tanács elvetette, ugyanis a jegybank az októberi spekulációs támadást követően a hazai pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának megőrzésére koncentrál. Az előző rendes kamatülést követő rendkívüli 300 bázispontos emelésre sem fundamentális okból, hanem a forint árfolyam védelmében kényszerült a jegybank –tette hozzá Simor András.

Jelzésértéke lehet annak, hogy az októberi emelést megelőző korábbi kamat csökkentések 25 bázispontos „megszokott” üteménél, most jelentősebb vágásra adta a fejét a jegybank.

Simor András szerint „új világ” van kibontakozóban, amiben a hazai gazdaság rendszerváltást követő reflexeit alapvetően írja felül a jelenlegi válság. Magyarországon is, ahogy a világon máshol egyedül a lakosság képes a megtakarításra, ezért a globális likviditás szűke arra kényszeríti a gazdasági szereplőket, hogy a kiadásaik és a jövedelmük közötti rést szűkítsék. A növekedési kilátások és a hazai hitelkondíciók romlása, valamint a költségvetési konszolidáció nagyobb sebességre kapcsolása elkerülhetetlen és fájdalmas terhet ró a lakosságra – mondta el az MNB elnöke. Hozzátéve, hogy a jegybank nem szándékozik megakadályozni az átalakulást, de igyekszik annak társadalmi hatását tompítani, és egy elnyújtottabb „puhább” landolást elősegíteni. Simor András szerint erre a jégbedermedt hazai likviditás oldásával képes segíteni a jegybank, amely ennek keretében ma délután a banki kötelező tartalékráta mértékét 5 százalékról 2 százalékra csökkentette.

Suppan Gergely a Takarékbank elemzője lapunknak úgy nyilatkozott, hogy ha csak az inflációs pályát nézhetné a jegybank, akkor egy meredek vágási ciklus vehetné kezdetét Magyarországon, de a pénzügyi stabilitást veszélyeztető nemzetközi hatások miatt óvatos kell, hogy maradjon az MNB. Suppan Gergely szerint ha nem romlanak tovább a globális hitelkondíciók, akkor tere nyílhat még egy idei vágásnak Magyarországon. Ezt segíthetné a nagy jegybankok további kamatcsökkentései (várhatóan decemberben 50 bázispontot vág még az EKB, az Egyesült Államokban pedig akár nulla százalékra ereszkedhet az alapráta). Suppan Gergely így legfeljebb még egy fél százalékos vágást tartana itthon elképzelhetőnek, de a Takarékbank hivatalos álláspontja szerint majd csak jövő év elején folytatja a ciklust az MNB. A globális turbulenciában ugyanis ami most elképzelhetőnek tűnik, az egy hónap múlva egyáltalán nem biztos, hogy jó ötlet marad – mondja az elemző.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.